A jövő évi büdzsé a családok támogatásának költségvetése / Varga Mihály közlése szerint a kormány olyan költségvetést nyújtott be az Országgyűlés elé, amely elsősorban a családoknak, a gyermeket vállalóknak és gyermeket nevelőknek nyújt segítséget, valamint biztonságot.

Varga Mihály pénzügyminiszter. - A kép forrása: infostart.hu

A kormányzat csökkenteni akarja az adókat, az államadósságot és növelni akarja a béreket, a beruházásokat, a munkahelyeket. A cél a teljes foglalkoztatottság, hogy aki akar, az találjon munkát magának – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter kedden a parlamentben a jövő évi költségvetés általános vitáját megnyitó beszédében. A tárcavezető kiemelte, a jövő évi büdzsé a családok támogatásának költségvetése, amelynek fókuszában a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll.

Az a cél, hogy Magyarország családbarát hely legyen, a kormány számára továbbra is a gyermek az első – emelte ki a tárcavezető.

A költségvetés másik hangsúlyos eleme a gazdaságvédelmi akcióterv forrásainak biztosítása. Ezek célja – mint arra a miniszter rámutatott – hogy megvédje a magyar gazdaság eddig elért eredményeit, hogy a lassuló világgazdasági környezetben is meg lehessen tartani az uniós átlag feletti növekedés ütemét.

Az erős társadalmat nevezte Magyarország fejlődési alapjának Varga Mihály. Közlése szerint olyan nemzetstratégiai célról van szó, aminek megvalósítását a magyar gazdaság nemzetközi téren is elismert teljesítménye és a 2010 óta elért érdemi eredményei támogatnak.

A családvédelmi intézkedések minden korábbit meghaladó mértékben segítik a fiatalok családalapítási, gyermekvállalási és otthonteremtési terveinek megvalósítását  – tette hozzá.

A pénzügyminiszter felidézte, a magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt években felülmúlta az újonnan csatlakozott uniós tagállamok többségét, egyben érdemben meghaladta az uniós átlagot.

Varga Mihály felhívta rá a figyelmet, hogy a világgazdaság visszaeséséből veszélyek fakadnak, amelyekkel az országnak is számolnia kell. A gazdaságvédelmi akcióterv hivatott szolgálni a magyar gazdaság eddig elért eredményeit. A pénzügyi tárca vezetője elmondta, ez hosszú távon biztosíthatja az Európai Unió átlagát 2 százalékponttal meghaladó – a remények szerint a következő évben is – 4 százalék körüli növekedés fenntartását.

A nemzeti értékek és szuverenitásunk megőrzése is kiemelt fontosságú ahhoz, hogy hazánk erős, biztonságos és családbarát ország maradjon. A kormány ezért továbbra is erőteljesen fellép az Európát fenyegető bevándorlással, az azzal járó terrorveszéllyel, illetve a közbiztonságot érintő hátrányos következményekkel szemben – folytatta a politikus. Kiemelte, a családok védelme, a gazdaság megerősítése és a biztonság fenntartása nem épülhet eladósodásra.

  • 2020-ban 2200 milliárd forint áll majd rendelkezésre a családok támogatására, a családvédelmi akcióterv intézkedéseinek végrehajtására
  • 500 milliárd forint szolgálja a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a vállalkozások növekedésének ösztönzését és hitellehetőségeik bővítését
  • folytatódik az adócsökkentés politikája
  • a kormány növekvő forrással biztosítja a magyar emberek biztonságát

Alapszámok

Varga Mihály közlése szerint jövőre továbbra is egy dinamikus 4 százalék körüli növekedéssel számol a kormány egy mérsékelt, 2,8 százalékos infláció mellett.

A kormány minden korábbinál alacsonyabb, 1 százalékos hiányt tervez.

A külső kockázatok kivédésére a bruttó hazai össztermék 1 százalékát kitevő biztonsági tartalékot javasol a kabinet.

A pénzügyminiszter határozott célnak nevezte az államadósság további mérséklését. Hozzátette: az elfogadott alaptörvény szerint járunk el, amikor olyan költségvetést nyújtunk be, amelyik tovább kívánja csökkenteni az államadósságot. A tárcavezető szerint az államadósságot lehetőség szerint hazai finanszírozásból kell megoldani.

A 2020-as költségvetés egy nullszaldós működési költségvetéssel készült – mutatott rá.

Varga Mihály hangsúlyozta,

2019-hez képest minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat jövőre.

  • a családok támogatására 224 milliárd forinttal
  • oktatásra 48 milliárd forinttal
  • egészségügyre 184 milliárd forinttal
  • nyugdíjakra 136 milliárd forinttal
  • az állami szférában dolgozók bérére 238 milliárd forinttal
  • a védelmi és a rendvédelmi kiadásokra pedig 174 milliárd forinttal jut magasabb összeg, mint idén.

A pénzügyminiszter elmondta, az elmúlt években a kormány egy olyan összetett gazdaságpolitikát valósított meg, amikor eladósodás nélkül, privatizáció nélkül sikerült gazdasági növekedést elérni, több munkahelyet teremteni, valamint sikerült a nemzetpolitikai célokra is többet fordítani.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint megalapozott a 2020-as költségvetés

hozzájárul a magyar gazdaság fenntartható kifehérítéséhez és a kiszámítható, stabil gazdasági folyamatokhoz, valamint megfelelő keretet biztosít a társadalompolitikai célkitűzések megvalósításához.

Domokos László, a számvevőszék elnöke szerdán az Országgyűlésben a törvényjavaslat általános vitájában azt mondta: a törvényjavaslat megfelel mind az uniós, mind a hazai jogszabályi követelményeknek, a tervezett társadalompolitikai célokhoz pedig biztosítja a pénzügyi fedezetet, miközben az előre nem tervezhető kockázatokhoz masszív tartalékok állnak rendelkezésre.

Az ÁSZ elnöke elmondta: a tervezett gazdasági növekedés elérése mellett a hiány és az államadósság alakulására vonatkozó előírások is teljesülnek, egy kivétellel, ugyanis az 1,1 százalékos tervezett strukturális deficit 0,1 százalékponttal meghaladja a 2019-2023-ra vonatkozó konvergenciaprogramban meghatározott középtávú költségvetési hiánycélt. Domokos László szerint ez azonban nem jelent kockázatot a költségvetés végrehajthatósága szempontjából és jogszabály által előírt szankció sem kapcsolódik hozzá.

Az ÁSZ elnöke felhívta a figyelmet arra: a jelenlegi gyors ütemű gazdasági növekedés révén folyamatosan bővülő költségvetési bevételek lehetőséget teremtenek felkészülni a jövőbeli, kisebb gazdasági bővüléssel jellemezhető időszakra. Ennek egyik eszköze az ÁSZ szerint egy olyan központi változáskezelési tartalék képzése, amely a későbbi váratlan helyzetek, illetve külső ok miatt fellépő gazdasági körülmények kezelését, kivédését teszi lehetővé – ismertette Domokos László.

Hozzátette: az államadósság-szabály teljesülése érdekében 2020-ban is jelentős nagyságrendű implicit tartalék – a reál GDP növekedési ütemének 2,0-2,2 százaléka – áll rendelkezésre, amely a gazdasági növekedés esetleges lassulása esetén is biztosítja az államadósság-szabály teljesülését.

Domokos László az államadósság-kezelés finanszírozási kockázatainak biztonságos kézben tartása szempontjából alapvető fontosságúnak nevezte, hogy elegendő nagyságrendű likvid forrás álljon rendelkezésre az aktuális kötelezettségek teljesítéséhez. A likviditás mértékének meghatározása során indokolt figyelembe venni egy előre nem látható negatív pénzügyi sokkhatását, ezért olyan likviditásmenedzsmentre van szükség, amely biztosítja, hogy a felmerülő kötelezettségek fedezeteként legalább ennek háromszorosa állna rendelkezésre likvid eszközök formájában – fejtette ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az államháztartás több területén fordul elő, hogy valamely intézményi körnél a likvid források értéke kritikus szintre csökken, ezért központi alap alkalmazását javasolta azon esetekben, amikor az adott intézmény nem képes a saját költségvetésének keretei között megoldani a likviditási problémát.

Szerinte ezen likviditáskezelési alap létrehozásának szabályait úgy kellene alakítani, hogy a költségvetési intézmények ne plusz forrásként tekintsenek a finanszírozási lehetőségre, hanem kialakítsák és alkalmazzák a gazdálkodásuk egyensúlyát támogató módszereket és eszközöket.

A jövő évre tervezett uniós támogatásokkal kapcsolatban Domokos László azt emelte ki, hogy azok a korábbi évekhez képest várhatóan kisebb finanszírozási terhet rónak a központi költségvetésre, amely a pénzforgalmi hiány alakulása szempontjából kedvező hatást hordoz. Az ÁSZ elnöke az “egészséges gazdasági szerkezettel” kapcsolatban egy nemzetgazdasági szempontból meghatározó összefüggésről is beszélt, ami három jövedelemtulajdonosból: az államból, a vállalkozásokból és a lakosságból tevődik össze.

Az állammal kapcsolatban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy folytatni kell a fenntartható kifehérítést, vagyis az államnak azoktól is be kell szednie az adót, akik eddig részben vagy egészben kivonták magukat a közteherviselés alól, az ebből származó bevételből pedig ismét mérsékelni lehet az adókulcsokat. Úgy vélem, van lehetőség további adócsökkentő intézkedésekre – jelentette ki Domokos László, aki szerint elsősorban a munkát terhelő kulcsok mérséklése a kézenfekvő.

A vállalkozásokról szólva nemzetgazdasági szempontból kifejezetten előnyösnek nevezte, ha a vállalati szektor megtérülő, hatékonyságnövelő beruházásokat, fejlesztéseket banki hitelekből hajt végre, ez ugyanis fokozottan dinamizálja, mozgatja a nemzetgazdasági folyamatokat, és javítja az ország versenyképességét.

Domokos László a lakosságról, mint jövedelemtulajdonosról szólva annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az államnak minden eszközt fel kell használnia a családok pénzügyi biztonságának, illetve gazdálkodási tudatosságának megerősítése érdekében.

Az ÁSZ elnöke úgy vélte: ennek egyik fontos eszköze, ha a lakosság megtakarításainak jelentős részét hazai kibocsátású állampapírokba fekteti, emellett pedig a kormányzatnak meg kellene fontolnia, hogy a lakossági megtakarítások előmozdításában is konkrét ösztönző, a motivációt erősítő lépéseket tegyen.

Domokos László ugyanakkor hangsúlyozta: minden munkavállaló szabadon rendelkezik az adózott jövedelméről, így nem lehet kötelezővé tenni az ilyen intézkedést. Viszont az állam adhat különböző ösztönzőket annak érdekében, hogy önkéntes alapon tovább növekedjen a magyar lakosság előtakarékossági, megtakarítási hajlandósága ezáltal pedig erősödjön a magyar családok pénzügyi értékálló biztonsága – hangsúlyozta.

Kovács Árpád: a javaslat a pénzügyi stabilitást tükrözi

A pénzügyi stabilitást tükrözi a 2020-as költségvetési törvényjavaslat – jelentette ki a Költségvetés Tanács megállapításait ismertetve Kovács Árpád, a testület elnöke szerdán az Országgyűlésben, a jövő évi büdzsé vitájában.

Ahol stabilitás van, ott van gazdaság- és társadalompolitikai mozgástér, és ez látszik megvalósulni immár lassan egy évtizede a költségvetésekben – mondta.

Kovács Árpád hozzátette: bár minden tervezés hordoz kockázatokat, így a 2020-as is, de a kiemelkedő mértékű tartalékolás miatt a Költségvetési Tanács nem lát elháríthatatlan veszélyt.

Közölte: a tanács megállapítása szerint a büdzsé tervezetében az előirányzatok alapvetően összhangban vannak a 2018-as előzetes tény- és a 2019-es várható adatokkal, valamint a 2020-ra tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal.

Kovács Árpád elmondta, értékelésük szerint a magyar gazdaság fundamentumai stabilak, sérülékenysége csökkent. A költségvetés ismét dinamikus, 4 százalékos GDP-bővülésre épít, amihez szükség van a növekedés forrásainak, mindenekelőtt a háztartások fogyasztási volumenének emelkedésére – fejtette ki. Jelezte ugyanakkor: a tanács látja annak jeleit, hogy az eddigiekhez képest alacsonyabb ütemű bővülési periódus következhet be a világgazdaságban, és magas a kockázata annak, hogy ez a külkereskedelmi kapcsolatokban jelentősen szűkítheti a magyar gazdaság mozgásterét. Ennek kivédése, a negatív következmények csökkentése érdekében további, versenyképességet, termelékenységet, hatékonyságot javító intézkedéseket látnak szükségesnek – mondta.

A 2020-ra tervezett bevételekről szólva közölte, az adóbevételeket megítélésük szerint három alapfolyamat határozza meg: a 2010 utáni adóreform – amely a súlypontot a fogyasztást terhelő adók irányába helyezte -, az évek óta tartó gazdasági konjunktúra eredményezte számottevően több bevétel, valamint a beszedett adók arányát jelentősen javító célzott intézkedések, például a pénztárgépek bekötése az adóhivatalba, a közúti áruszállítás elektronikus ellenőrzése, majd az online számlázás bevezetése.

Mindezekre alapozva a 2020-as költségvetés is az adóbevételek dinamikus növekedését tartalmazza, a tanács azonban szükségesnek ítélt a bevételi előirányzatok teljesüléséhez további gazdaságfehérítő kormányzati intézkedéseket – mutatott rá az elnök, majd ezzel kapcsolatban hozzátette: a törvénytervezet véleményezési ideje alatt bejelentett gazdaságvédelmi akciótervbe foglalt adó- és járulékintézkedéseket helyes irányúnak tartják.

A kiadásokkal kapcsolatban Kovács Árpád kifejtette: a jövőre tervezett, a megelőző két évhez viszonyítva szerény mértékű, költségvetési kiadásemelkedés összhangban van a 2019-2023-as konvergenciaprogram célkitűzésével. Eszerint az államháztartás súlya folyamatosan szűkül, s a GDP-hez viszonyítva a kiadás, az újraelosztás aránya – a 2016 előtti évek esetenként 50 százalékot is meghaladó mértékével szemben – jövőre kevesebb mint 45 százalékot tesz ki. A költségvetési hiány tervezett csökkentése alapvetően a kiadási oldalon történik – jegyezte meg.

A központi alrendszer továbbra is három nagy csoportra bontott kiadásaiból folyó (működési) célokra több mint négyötödöt, míg a fennmaradó részt közel azonos arányban hazai finanszírozású felhalmozási kiadásokra és EU-s finanszírozású fejlesztésekre fordítanak – ismertette.

Kiemelt célként megvalósulhat a 2020-ban új intézkedésekkel bővülő családvédelmi akcióterv – mondta, pozitívnak nevezve, hogy a népesedési fordulat elérése támogatja a gazdaság tartós növekedését és végső soron az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát. Rámutatott ugyanakkor, hogy a Költségvetési Tanács alultervezést azonosított a “babaváró” kamattámogatásnál, ugyanis a tervezett hitelkihelyezés megvalósulása esetén a kiadás meghaladhatja az előirányzatot.

A költségvetés a törvényi előírásoknak megfelelően tartalmazza a nyugdíjak inflációval történő emelését; a honvédelmi kiadások összege tovább közeledhet a NATO felé vállalt szinthez; többletforrás áll rendelkezésre gazdaságvédelmi és versenyképességi intézkedésekre – ám a tanács további versenyképességi lépések szükségességére hívta fel a figyelmet -; garantáltak a feltételek a közszférában dolgozók béremelésének folytatásához; és az előző évekénél is nagyobb, a GDP 1 százalékát teszi ki a tartalék.

A testület üdvözölte a költségvetésben szereplő, EU-s módszertan szerint számított 1 százalékos hiánycélt, ami messze jobb a maastrichti kritériumnál és a stabilitási törvényben rögzített követelménynél. A kitűzött hiánycél elérhetőségét illetően a bevételi előirányzatok teljesíthetőségénél azonosítottak kockázatokat, ám ezeket képesek ellensúlyozni a jócskán megemelt biztonsági tartalékok – mondta.

Az elnök kiemelte: folytatódik az a gyakorlat, mely szerint a három részre bontott központi alrendszerben a működési rész egyenlege – már harmadik évben – nulla, és pénzforgalmi deficit csak a felhalmozási és az uniós költségvetésben keletkezhet. Az egyszeri bevételek nélkül számított strukturális hiány tervezett mértéke már csupán 1,1 százalék, bár még mindig valamivel magasabb a 2020-2022-es időszakra az Európai Bizottság által ajánlott 1 százalékos középtávú költségvetési célnál. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya is alacsony, GDP-arányosan 0,9 százalék, harmada a 2019-re előirányzottnak.

Hozzátette továbbá, hogy a stabilitási törvény szerinti államadósság-mutató 68,6 százalékról várhatón 65,5 százalékra csökkenése teljesíti az alaptörvény követelményét.

Kovács Árpád végül elmondta, azt is kedvezőnek tartják, hogy a központi költségvetés adósságán belül a devizaarány tovább, 15 százalék alá csökken, jelentősen hozzájárulva az ország külső sérülékenységének mérséklődéséhez. Hír TV / MTI