Az új év idén is fontos változásokkal indult a gazdák számára, január 1-jétől számos agrártörvény módosult. Ezekről a jogszabály-változásokról volt szó a Magyar Mezőgazdaság Kft. AGROmashEXPO-n rendezett kerekasztal-beszélgetésén, amelyre a szervezők a törvények előkészítőit és alkalmazóit hívták meg.
A jogszabály-változások indokai és gyakorlati tudnivalói | MMG
Az idei évtől változott a földforgalmi törvény, szigorúbb szabályok léptek életbe a haszonbérletek esetében. Nem kevésbé fontos jogszabály az új gazdaságátadási törvény, amely jelentős egyszerűsítést hoz a generációváltás folyamatában, és amely a termőföld öröklését is más logika szerint rendezi. „Az új szabályokat olyan szakértők ismertetik, akik maguk is részt vettek a törvények előkészítésében, és akik nemcsak a változásokat, hanem azok indokait és gyakorlati tudnivalóit is bemutatják”
– mondta a beszélgetés moderátora, dr. Cseh Tibor András, a Magosz megbízott főtitkára. Így a beszélgetés résztvevője volt dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium Jogalkotási Főosztályának vezetője és dr. Szilvás Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezető stratégiai szakértője. A gyakorlati tapasztalatokról két gazdálkodó, szaktanácsadó, Nagyné Legény Ildikó, a Hajdú-Bihar Megyei Ifjú Gazdakör alelnöke és Göbölyös Károly, a Bács-Kiskun Megyei Ifjú Gazdakör alelnöke számolt be.
Irreálisan magas bérleti díjak
Nagyné Legény IldikóFotó: Csatlós Norbert Talán nincs olyan gazdálkodó, aki ne találkozott volna irreálisan magas bérleti díjjal, ismertette gyakorlati tapasztalatait Nagyné Legény Ildikó. Mint mondta, egy ilyen tartalmú szerződés óriási problémát jelent annak, aki előhaszonbérlőként jogosult lenne egy haszonbérlet megszerzésére, az irreálisan magas bérleti díj azonban távol tartja a vélhetően jogosultat. „Ez azért nagy probléma, mert a földhasználók túlnyomó többsége haszonbérlő, a földeket jórészt bérletként hasznosítják” – mondta,
hozzátéve, hogy a helyzet a rendszerváltáskori privatizációra vezethető vissza, amikor olyanok lettek földtulajdonosok, akik nem gazdálkodtak. Alig jutott föld a valóban gazdálkodóknak, akik manapság egy adott előhaszonbérlet esetében irreálisan magas bérleti díjjal találkoznak, ami eltántorítja őket a rájelentkezéstől. A szakember ezért kifejezetten jónak ítélte azt a jogszabály-módosítást, ami erre a helyzetre nyújt megoldást.
Göbölyös Károly a Bács-Kiskun megyei tapasztalatokról számolt be. Mint elmondta, az ő tapasztalatai szerint az egybefoglalt vételáron történő tulajdonátruházás, illetve szintén a haszonbér megállapítása vet fel kérdéseket. Problémát jelent például, ha valaki a területe melletti földet szeretné megvásárolni, ám azt olyan nagy csomagban írják ki, amivel nem tud mit kezdeni. Hasonlóan problémás kérdésnek látja, hogy az érintettek az előhaszonbérlet vagy elővásárlási jog érvényesítéséhez szükséges dokumentumokat az utolsó pillanatban rakják össze és adják le a jegyzőnek. 
Göbölyös KárolyFotó: Csatlós Norbert Rendszerint ekkor derül ki, hogy valami mégis hiányzik a dokumentumok közül, így az igénylő nem tud élni előhaszon- vagy elővásárlási jogával.
Lépett a jogalkotó
Ezeket a problémákat észlelve lépett a jogalkotó, mostantól a megkötött szerződést – a jegyző helyett – a földhivatalhoz kell megküldeni. Mint Andréka Tamás elmondta, a hivatali tapasztalatok alapján számukra is világossá vált, hogy a szerződések hatósági jóváhagyása során esetlegesen már a kezdeti állapotban megbúvó hibák csak az eljárás végén derülnek ki, így nem lesz jóváhagyható a szerződés, illetve egy bejelentkezett elővásárlásra jogosult nem tud élni a jogosultságával. „Pedig a hibát nem is ő követte el, mert adott esetben a szerződésben helytelen megfogalmazás szerepel, vagy hiányzik egy olyan eleme, ami a – jogszabályok alapján – lehetetlenné teszi a jóváhagyást. Azt szerettük volna elérni, hogy ezek a hibák ne a folyamat végén jelenjenek meg, ami az elutasítást vonja maga után, hanem már a folyamat elején derüljenek ki.
Ezért fordítottunk a sorrenden. Korábban a földforgalmi eljárás a jegyzőnél kezdeményezett kifüggesztéssel indult meg, a szerződés ezek után került a földhivatalhoz érdemi vizsgálatra. Mostantól a földhivatalnál kezdődik az eljárás. A földhivatal megvizsgálja ezeket az alapvető, úgynevezett K.O. kritériumokat, azokét, amelyeknek a hiánya mindenképpen elutasításhoz vezetne” – mondta a főosztályvezető, hozzátéve, hogy így a földhivatal már a folyamat elején ki tudja szűrni az esetleges hibákat. Ha pedig mindent rendben talál, elrendeli a szerződés közzétételét a jegyzőnél. Innentől az eljárás menete a szokásos: a jegyző a klasszikus szabályok szerint elektronikusan és hirdetőtáblán is kifüggeszti azt, illetve fogadja az elfogadó nyilatkozatokat az arra jogosultak részéről.
Dr. Andréka TamásFotó: Csatlós Norbert
Jelentős könnyítés az is, hogy az elővásárlási és előhaszonbérleti jog igazolására már nem kell azokat a dokumentumokat csatolni, amiket a közhiteles nyilvántartás egyébként tartalmaz. Ilyen például a helyben lakó szomszéd státusza és annak igazolása. Közhiteles nyilvántartásnak minősül a takarmányvállalkozások adatbázisa is.
Az állatsűrűség megállapításához azonban további számítások szükségesek, ezért továbbra is szükséges megkérni az igazolást. „Az állattartással kapcsolatos elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jogot tehát külön hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, azt be kell csatolni ahhoz, hogy érvényes legyen az elfogadó nyilatkozat” – hívta fel a figyelmet Andréka Tamás.
Csak objektív szempontok vehetők figyelembe
A haszonbérleti díjak mértékével kapcsolatban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához is sok panasz érkezett, mondta Szilvás Zoltán. Sokan kifogásolták, hogy a helyben szokásos díjakhoz képest kirívóan magas bérleti díjat határoztak meg a tulajdonosok. A földforgalmi törvény január elsején életbe lépett módosítása ezt a problémát hivatott orvosolni, a földhivatalnak ugyanis vizsgálnia kell az arányosságot, azt, hogy a szerződésbe foglalt bérleti díj és a helyben szokásos díjak mennyire vannak szinkronban. Amennyiben a földhivatal aránytalanságot lát, a jóváhagyást megtagadhatja.
„Ugyanakkor a törvényben szerepel egy kivételi rendszer, csakis objektív szempontokkal indokolható az eltérés. Ilyen objektív szempont lehet a föld fekvése, az aranykoronában kifejezett minősége, öntözhetősége, művelhetősége, illetőleg a közútról való megközelíthetősége. Ilyen indokokkal alátámasztható a helyben szokásos áraktól való eltérés” – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy az indoklást bele kell foglalni a szerződésbe. Fontos információként azt is elmondta, hogy ezek kifogásolása esetén a bérbeadó kötelezettsége az indoklás, tehát „a bizonyítási teher rajta van”.
Dr. Szilvás ZoltánFotó: Csatlós Norbert
További fontos változás, hogy ebbe a folyamatba július elsejétől belép a kamara is, jogosultsága lesz az aránytalanságok vizsgálata, amiről értesítheti a földhivatalt. Ha tehát egy gazdálkodó ilyen kifüggesztett szerződéssel találkozik, akkor a földhivatalon kívül keresheti a Települési Agrárgazdasági Bizottságot, a falugazdászát vagy a kamarát. De mi történik akkor, ha a jelzések ellenére a földhivatal átenged egy ilyen szerződést? Erre is a NAK egy új jogosítványa, a perképessége ad jogorvoslatot.
Ez azt jelenti, hogy el is indíthat egy ilyen eljárást, illetve csatlakozhat egy már megindított peres eljáráshoz, mondta Szilvás Zoltán. A kamarának tehát lehetősége lesz arra, hogy bíróság előtt támadjon meg egy földhivatali határozatot, a peres eljárásban pedig nem a bérbeadó vagy az előhaszonbérlő, hanem a földhivatal vagy kormányhivatal lesz az alperes, tette hozzá Andréka Tamás.
Előfordul azonban, hogy az előhaszonbérletre jogosult későn jelzi, hogy irreálisan magas haszonbérleti árat állapítanak meg a szerződésben, és hamarabb rájelentkezik, minthogy azt bárkinek jelezné, hívta fel a figyelmet rá Nagyné Legény Ildikó. Ez azért fontos információ szerinte, mert ha az előhaszonbérlő rájelentkezik a bérletre, utána már nem fordulhat jogorvoslatért sehova.
Gazdaságátadási szabályok
Szükségszerűnek, és remélhetőleg még időben meghozott jogszabálynak nevezte a gazdaságátadásról szóló törvény megalkotását Göbölyös Károly. Mint mondta, egy gazdálkodónak, aki mindent a nulláról kezdett, és 30 év alatt létrehozott egy működő üzemet, nagyon nehéz átadni azt, ráadásul két fél kell hozzá, egy átadó és egy átvevő. Az átadónak képesnek kell lemondania róla, és kell, hogy legyen valaki, aki tovább tudja vinni, tovább tudja fejleszteni a gazdaságot.
Egyik percről a másikra senkiből nem lesz gazda, és egy gazdából sem lesz olyan természetes személy, aki már nem akar gazdálkodni. Ezzel együtt be kell látni, hogy a jelenleg zajló folyamatok, az új precíziós gazdálkodási, agrárinformatikai rendszerek használata, ami nem mellesleg az uniós előírásoknak való megfelelés egyik alapja lesz a közeli jövőben, a fiatalabb generáció számára sokkal könnyebben elsajátítható.
A beszélgetés moderátora, dr. Cseh Tibor AndrásFotó: Csatlós Norbert
A jogszabály szerint egy új gazdaságátadási szerződéssel lehet majd átadni a teljes gazdaságot, és ahogy Cseh Tibor kiemelte, itt a teljes szón van a hangsúly. Főszabály szerint a családon belül meghatározza a jogszabály, hogy hány évesnek kell lennie legalább az átadónak és maximum hány évesnek kell lennie az átvevőnek. Fontos, hogy őstermelők vagy pedig egyéni vállalkozók köthetnek szerződést egymás között – főszabály szerint a családon belül. Az átadás történhet ingyenesen és ellenérték fejében is.
Nagyné Legény Ildikó szerint egy normális, hagyományos családmodellben a generációk egymás mellett élnek, együtt dolgoznak. Sajnos ma még nem jellemző, hogy valaki rendelkezne a gazdasága jövőjéről, pedig egy váratlanul bekövetkező esemény miatt a gyermek vagy gyermekek teljesen ellehetetlenülnek, hiszen a hagyaték átadásáig semmiféle jogalapjuk nincs arra, hogy továbbvigyék a gazdálkodást. „Talán elindul egy szemléletváltás, és a gazdálkodók elgondolkodnak erről is” – mondta, hozzátéve, hogy családon belül a legtöbben az ingyenes átadást választják. De még akkor is felmerül a kérdés, hogy az átvevő fiatal gazdálkodónak lesz-e akkora tőkéje, amivel tovább tudja vinni, és főleg tovább tudja fejleszteni a gazdaságot. Nagy újítása a gazdaságátadási jogszabálynak, hogy a haszonbérleti jogosultságot, a hatósági engedélyeket, és még a támogatási jogosultságot is sokkal egyszerűbben át lehet majd adni, tette hozzá Cseh Tibor.
Ugrás az ismeretelenbe
De mi történik akkor, ha valaki nem tudja családon belül átadni a gazdaságot, mert nincs olyan személy, akinek átadhatná?
A kérdésre válaszolva Andréka Tamás elmondta, hogy a gazdaságátadás szabályozása tekintetében a fontolva haladás jellemzi a jogalkotót, annak ugyanis a magyar jogban nincs előzménye, „az egyfajta ugrás az ismeretlenbe”. Ráadásul más országok példája sem mérvadó, Hollandiában például teljesen természetes, hogy a gyermek piaci áron veszi meg a gazdaságot a szüleitől. Ez Magyarországon elképzelhetetlen. „A fontolva haladás jegyében első körben a családon belüli ügyletekre koncentráltunk, tehát a hozzátartozói láncolatban álló személyekre, egy kivétellel: a huzamosabb ideje foglalkoztatott részére lesz lehetőség a gazdaság átadására. Az utóbbi eset elég bonyolult, erre specializálódott ügyvédet, adótanácsadót vagy könyvelőt igénylő, időben is hosszú folyamat. Pozitív tapasztalatok birtokában lesz lehetőség továbbgondolni a szabályozást” – mondta a főosztályvezető, kiemelve, hogy egyelőre családon belül nyílik meg a gazdaságátadás lehetősége, és az is csak 2023-tól.
Göbölyös Károly tapasztalata szerint fontos, hogy a család közösen beszélje meg a részleteket, mert „az egy dolog, hogy az apuka mit szeretne, fontos, hogy a gyerek is azt akarja, illetve a testvérnek is tudnia kell, hogy ő ebből miként részesül. Csak így előzhetők meg az örökösödési problémák és a családi viszályok” – mondta, hozzátéve, hogy ebbe a folyamatba akár külső szakembert is érdemes bevonni.
Fotó: Csatlós Norbert
És ha már öröklés
Jövő évtől új szabályok lépnek életbe az öröklés területén is. Jelenleg, ha egy gazda meghal, a tulajdonában lévő 1/1-es területet az örökösei kapják, méghozzá osztatlan közösben, miközben hosszú évek óta próbáljuk azokat megszüntetni. Ezt a célt szolgálta a tavaly év elején megjelent, az osztatlan közös tulajdonok megszüntetését könnyítő törvény is, az új szabályozás pedig az osztatlan közös tulajdon öröklés útján történő újratermelődésének megakadályozását szolgálja. A jogszabály-módosítás tehát az egyik legtipikusabb közös tulajdont kiváltó okot, az öröklést hivatott kezelni.
Erre három opció választható, ismertette a részleteket Szilvás Zoltán. Az örökösök köthetnek úgynevezett osztályos egyezséget, választhatnak megosztási eljárást, a harmadik opció pedig hogy az ingatlant egyben értékesítik vagy az állam javára felajánlják.
Az osztályos egyezség a legegyszerűbb és leggyorsabb, a parcellákat úgy osztják el, hogy minden örökös 1/1 tulajdonba kerül, illetve valaki földet, más házat vagy nyaralót kap. Az erről szóló megállapodást a szokásos módon, a közjegyzőnél kell a hagyatéki végzésbe foglalni. A második opció a megosztás, ami nagyjából megegyezik az osztatlan közös tulajdonok megszüntetését elősegítő törvényben szereplő megosztási eljárással. Ebben az esetben is az osztóprogram segítségével kell kimérni a területeket, majd a feleknek egyezséggel kell lezárniuk a megállapodást. A harmadik lehetőség az ingatlan értékesítése vagy felajánlása az államnak.
Hogy ezek közül ki, melyik lehetőséget választja, azt az érdekeltek döntik el. Abban az esetben, ha csak az egyikük gazdálkodik, akkor érdemes az osztályos egyezséget választani. Ha többen vannak, akkor jó megoldás a megosztás, bár az függ a földterület nagyságától is. Egy 20 hektáros tábla feldarabolható két tíz hektárosra, viszont egy háromhektárost már nem biztos, hogy megéri feldarabolni. Ha pedig egyik örökös sem kíván gazdálkodni, akkor jöhet szóba az értékesítés vagy az állam javára való felajánlás.
Kevesen tudják, de sokan élnek az utóbbi lehetőséggel, olyanok, akiknek többe kerülne azzal a földdel bármit kezdeni, mint amennyit ér. Mint Andréka Tamás elmondta, az állam minden évben igen nagy mennyiségű földet kap ingyenesen.
Göbölyös Károly ehhez hozzátette, hogy komoly problémát jelentenek a nem elhagyatékolt földek. Azokat szívesen megművelnék a szomszédos terület gazdái, de jogszerűen nem tudják, ráadásul növényvédelmi, gyomosodási problémát okoznak, a parlagfű terjedésében például gócpontnak számtanak. Mint mondta, ezek felszámolására is jó megoldás az osztatlan megszüntetése.
A kerekasztal-beszélgetésen jogalkotók és -alkalmazók vettek részt Fotó: Csatlós Norbert
Az osztatlan közös kimérésekkel kapcsolatban Andréka Tamás elmondta, hogy a gazdák nem estek neki „ész nélkül” az eljárásnak, a legtöbben egy-egy földrészlettel, egy egyszerűbb üggyel próbálkoznak. Egyelőre mindenki, a gazdák, az ügyvédek és a földhivatal is tanulja a folyamatot, a megosztást, a bekebelezést.
Vízgazdálkodás
A beszélgetésből nem maradhatott ki az öntözés kérdése sem, bár Nagyné Legény Ildikó szerint nemcsak arról, hanem tágabb értelemben vízgazdálkodásról kell és érdemes beszélni. A vízgazdálkodásnak ugyanis része a csatornahálózat is, „és amíg azokat nem tesszük rendbe, és nem biztosítjuk a vízelvezetést, addig okszerű öntözésről sem beszélhetünk” – fogalmazott. Amíg ma, amikor változik a klíma, elfogytak a megművelhető területek, tehát a meglévőről kell az elvárható legnagyobb és legjobb minőségű termést lehozni, nem engedhetjük meg magunknak, hogy csak 100 ezer hektárt öntözzünk. „Tehát amíg nem tesszük rendbe az ehhez szükséges műtárgyainkat, addig nem beszélhetünk okszerű vízgazdálkodásról és öntözésről” – mondta. Ezért fontos előrelépés, hogy az idei évtől törvényi előírás az öntözőcsatornák karbantartása. A jogszabály szerint az üzemeltetés, fenntartás a vízjogi engedélyes feladata, ilyen hiányában a tulajdonosé.
Ha valaki ennek nem tud eleget tenni, a csatorna üzemeltetését átengedheti a területen működő öntözési közösségnek, egy másik gazdának vagy a mezőgazdasági vízszolgáltatónak. A fenntartási és üzemeltetési feladatok átengedésére ingyenesen is sor kerülhet a felek megállapodása alapján.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
