Az EP hétfői ülésén elhangzott kijelentések a jogállamiság-ügyben
Az Európai Unióban olyan új mechanizmus létrehozására van szükség, amely a jogállamiság mellett az uniós szerződésekben rögzített európai értékeket, egyebek mellett a demokráciát és az alapvető jogokat is védeni képes – jelentette ki Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke, az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén hétfőn. Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a vita során fontosnak nevezte a jogállamiság tagállami helyzetének nyomon követését az ilyen természetű problémák kialakulásának megelőzése céljából, valamint azért, hogy nyílt vita keretében lehessen megoldásokat találni a helyzet javítására.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő magyar újságíróknak azt nyilatkozta: a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk orvoslása, a tagállami erőfeszítések támogatása helyett az EP plenáris ülésének napirendjén egy új jogállamisági mechanizmus létrehozása szerepel. Kijelentette: elfogadhatatlan, hogy az objektivitásra és pártsemlegességre kötelezett európai bizottsági alelnök, Vera Jourová „lebetegezi” Magyarországot. Dobrev Klára, a DK EP-képviselője felszólalásában úgy vélekedett, Orbán Viktor miniszterelnök azért „ágál” a jogállamiság ellen, mert az uniós forrásokat saját családja és oligarchái gazdagítására használja fel. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője felszólalásában kijelentette, az Európai Bizottságnak fel kell lépnie amellett, hogy az uniós források ne a „korrupt vállalatokhoz” jussanak, hanem a célfelhasználókhoz, a kis-és közepes vállalkozásokhoz.
Reakciók az uniós jogállamisági jelentéssel kapcsolatban
Nincs hatásköre az Európai Bizottságnak (EB) arra, hogy jogállamiságról szóló összehasonlító elemzéseket készítsen és azok alapján következményeket szabjon ki a tagállamokra – közölte Varga Judit igazságügyi miniszter hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A tárcavezető azt mondta, hogy egy 2014-es tanácsi következtetés szerint a jogállamiságról szóló párbeszéd csak kormányközi alapon, diszkriminációmentesen, a tagállamok egyenlőségén alapulva lehetséges. Varga Judit közösségi oldalán emlékeztetett: az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének magyar fejezete 19 oldalas iromány, ennél pedig jóval rövidebb több olyan országról szóló jelentés, ahol szerinte lenne minek utánanézni. Az igazságügyi miniszter kiemelte a Chovanec-ügyet Belgiumból, amelyben brutális rendőri intézkedés következtében meghalt egy szlovák állampolgárságú férfi, és az ügyet két éve eredmény nélkül vizsgálják. Hollandiából példaként a 2015-ben bevezetett véleménynyilvánító népszavazás intézményét említi, ami többnyire a kormány által nem kívánt eredményeket hozott, így a jogalkotó 2018-ban törvényt hozott annak kivezetéséről.
„Az uniós költségvetéshez kapcsolt jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban nekünk, momentumos képviselőknek három követelésünk van: 1. Ne a magyar népet büntessék a kormány bűneiért! (…) 2. Ne tudják az egymásnak falazó kormányok egymást bevédeni és megakadályozni a szankciók alkalmazását, ahogy ezt a lengyel és magyar kormányok tették az elmúlt években! 3. A mechanizmus rendelkezzen világosan a jogállamiság követelményéről!” – közölte Donáth Anna momentumos EPképviselő a Facebookon.
Katarine Barley, az EP alelnöke a 444.hu-nak adott interjúban arról beszélt: a Fidesz megpróbálja minden lehetséges módon lejáratni a kritikusait, és a sajtó nagy része a párt kezében van. Kiemelte, érdemes mindig gyanakodva hallgatni, amit Orbán az Európai Unióról mond, mert általában hazudik. Nagyon aggasztja az „óriási korrupció”, a „sajtószabadság csorbulása”, ezért véleménye szerint a támogatások elosztását nem az azzal visszaélő kormányokra kell bízni, hanem más szereplőkre.
További reakciók Katarina Barley és Vera Jourová kijelentéseire
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Prágában, Tomás Petrícek cseh külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követően kijelentette: Csehország továbbra is kiemelt stratégiai partnere Magyarországnak, „és ezen Vera Jourovának, az Európai Bizottság cseh alelnökének a szavai sem változtatnak”. Továbbra is azt gondoljuk, hogy az Európai Bizottság alelnökének le kellene mondania” – ismételte meg a kormány álláspontját a magyar diplomácia irányítója. Leszögezte: mivel Vera Jourová nem a cseh kormányt, és nem is Csehországot képviseli az EB alelnökeként, ezért szavai semmilyen hatással nincsenek a kétoldalú magyar-cseh kapcsolatokra.
A lengyel kormányt vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt az Európai Parlament (EP) egyik alelnökének, Katarina Barley-nak a leváltását indítványozza a Magyarország „kiéheztetéséről” szóló kijelentés kapcsán – közölte hétfőn Rychard Legutko lengyel EP-képviselő.
MTI, INDEX.HU, NAPI.HU, MANDINER.HU, ORIGO.HU, ATV.HU, 444.HU
