Szívem szerint azt remélném, hogy szinte alig érint valakit az alábbi témakör, de sajnos tudom, hogy ez nem így van, mert sokak számára valós problémáról van szó.
Nem is olyan régen módosult a szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993. évi III. törvény. Ennek keretében mindazon személyek, akik legalább 20 éven keresztül saját háztartásukban ápolták, gondozták gyermeküket és öregségi nyugdíjukat megállapították, a jövőben rendszeres juttatásban részesülnek.
A szinte emberfeletti munkát végző szülők nagy terhet vettek le az állam válláról és ennek elismeréseként részesülhetnek ebben a juttatásban.
Több bíróság az előtte folyamatban lévő perben, valamint magánszemély is megkereséssel élt az Alkotmánybíróság felé, a jogszabály részleges Alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése érdekében.
Az Alkotmánybíróság minden ténykedése figyelmet érdemel, de különösen az ilyen esetek, amikor teljes ülés keretében kerül sor az elbírálásra. A felhozott esetekben a szülők 33, 35, vagy 38 éven keresztül ápolták, gondozták fogyatékos gyermeküket, de mégsem váltak jogosulttá a juttatásra, hiszen nem részesültek emelt összegű ápolási díjban, kiemelt ápolási díjban, avagy más olyan kedvezményben, amely feltételként szerepelt, bár arra a mai jogszabályok szerint jogosultak lettek volna.
Évtizedekkel ezelőtt nem léteztek ezek a kedvező szociális intézkedések, így azokkal nem élhettek az érintettek.
A kérelmeket az Alkotmánybíróság egyesítette és egy eljárás keretében bírálta el és a 44/A § (1) bekezdését néhány szó elhagyásával hagyta hatályában.
A változással érintett új szöveg lényege az, hogy a feltételek fennállta (súlyos fogyatékosság, 20 éven keresztül történő ápolás) független a kezdő időponttól, csupán a tény megléte számít.
A módosítás kapcsán jogosulttá váltak az ilyen nemes feladatot ellátó gyámok, nagyszülők, nagynénik és egyéb közeli hozzátartozók is és megszűnik a különbségtétel a vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermekek között.
A 15 fős testületből számos alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg a többségi határozathoz képest. Valamennyien úgy álltak a kérdéshez, hogy a jogszabály és az Alkotmánybírósági döntés észszerűségét, célszerűségét nem vitatták és indokoltnak tartották a támogatás kiterjesztését.
A Polgári Kisgazdák őszinte elismeréssel adóznak mindenkinek, aki ilyen nemes és nehéz feladatot lát el hosszú éveken keresztül a gyermekek mellett. Támogatjuk a jogalkotókat, jogalkalmazókat az elesettek megsegítésében.
Dr. Bakos Zoltán
