Elég nagy zavart okozott a térségben az olcsón beáramló ukrán gabona, amelynek árletörő hatása nem csekély bevételkiesést okoz a gabonatermesztőknek. Miközben a gabonafronton is eszkalálódni látszik a helyzet, Brüsszel ezzel a jelek szerint nem törődik, az érintett tagországok így a közös mellett egyéni lépéseket is tettek az ukrán importtal szemben. Az ügynek már van egy „vezéráldozata” is: Henryk Kowalczyk a napokban mondott le a lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca éléről.
Az Európai Unióba Ukrajnából érkező gabonaimport értéke 12,2 milliárd euróra – vagyis csaknem duplájára – nőtt az előző évi 6,9 milliárd euróról az Európai Bizottság adatai szerint. Ennek hátterében nyilvánvalóan az állt, hogy tavaly júniusban hatályba lépett az Ukrajnából származó összes termék vámok nélküli beléptetéséről szóló megállapodás. Ukrajna különben 2021-ben a világ hatodik legnagyobb búzaexportőre volt a FAO adatai szerint – az EU, Oroszország, az Egyesült Államok, Ausztrália és Kanada után –, kukoricából pedig a harmadik, az Egyesült Államok és Argentína után – napraforgóolajból pedig a világexport mintegy felét bonyolította.
Megduplázódott ukrán búzaexport
Az ukrán vámadatokra támaszkodó európai bizottsági számok szerint a teljes ukrán búzaexport a 2021-es 11,2 millió tonnáról 2022-re 20 millió tonnára, az ukrán árpa exportja pedig 2,1 millió tonnáról 5,7 millió tonnára nőtt. Ukrajna kukoricaexportja 2022-ben 24,7 millió tonna volt, szemben az előző évi, 25,2 millió tonnával. A fekete-tengeri közlekedési folyosón keresztül 2022 augusztusától 2023 márciusáig pedig összesen 25,6 millió tonna gabonát exportáltak, ennek a fele kukorica, csaknem harmada pedig búza volt. Ugyanakkor 29 millió tonna gabonát exportált Ukrajna 2023 márciusáig a korábbi év májusától.
Az már Eurostat-adat, hogy 2022-ben Románia 500 ezer tonna búzát, viszont csaknem 800 ezer tonna kukoricát importált Ukrajnából, Lengyelország búzából szintén 500 ezer tonnát, kukoricából ugyanakkor 1,8 millió tonnát. Magyarország Ukrajnából származó búzaimportja csaknem 200 ezer tonna, kukoricából mintegy 1 millió tonna volt tavaly.
Ugyancsak ukrán vámadatokra alapozva az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága úgy számol, hogy Ukrajna az európai szolidaritási folyosókon keresztül idén az első három hónapban további, összesen mintegy 5 millió tonna gabonát exportált az EU-ba. Ebből 1,8 millió tonna volt a búza, 3,1 millió tonna a kukorica, a fennmaradó részt pedig az árpa tette ki. A fekete-tengeri szolidaritási folyosón keresztül pedig idén január–márciusban összesen 7,5 millió tonna búza, kukorica és árpa hagyta el Ukrajnát.
A számok után – amelyek magukért beszélnek – érdemes rátekinteni arra is, mit idézett elő az olcsó ukrán importgabona az Európai Unióban. Először is a korábbinál még nagyobb kavarodást. Emlékezetes, hogy a közelmúltban Magyarország mellett Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária is az Európai Bizottsághoz fordult, azonnali intézkedéseket sürgetve az uniós piacra kvóta- és vámmentesen zúduló ukrán gabonaimport megfékezésére. Az ukrán importáru csak a magyarországi piacon tonnánként átlagosan 65-70 euróval alacsonyabb áron volt kapható, így nem csoda, hogy 100 ezer forint körüli szintre törte le a gabonaárakat.
Magyarországon tonnánként átlagosan 87,6 ezer forint – áfa és szállítási költség nélküli – termelői áron kereskedtek az étkezési búzával még március utolsó hetében is az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb adatai szerint. Ez az árszint az egy évvel korábbitól 27 százalékkal maradt el. A takarmánybúza tonnánkénti ára átlagosan 81,3 ezer forint volt ugyanekkor, ami 37 százalékos csökkenésnek felel meg év/év alapon. A takarmánykukorica pedig tonnánként átlagosan 86,1 ezer forintos termelői áron cserélt gazdát március utolsó hetében Magyarországban, ez az árszint az egy évvel korábbit 23 százalékkal múlta alul.
Hat ország kért segítséget
Mondhatni, a helyzet napnál is világosabb, de az volt már hetekkel ezelőtt is, amikor a fent említett hat ország az Európai Bizottsághoz fordult. Az uniós testület mégis úgy döntött, hogy az uniós piacra zúduló ukrán gabona árletörő hatása miatti zavarok ellensúlyozására nem mind a hat, fent érintett kezdeményező kelet-európai tagállamnak ad kárenyhítő támogatást, hanem az erre a célra szánt, összesen 56 millió eurót csak a lengyelek, a románok és a bolgárok között osztják szét. Nagy István agrárminiszter elmondta: hazánk erre azt kérte Brüsszeltől, vizsgálja felül az álláspontját. A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar gabonaár tonnánként 217 euróra csökkent, miközben a rotterdami tőzsdén 300 euróért jegyezték a terményt (azóta némileg már ott is csökkent a jegyzés). Ezután a magyar, a lengyel, a szlovák és a román miniszterelnök, valamint a bolgár elnök közös levélben kérte Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, hogy az Európai Bizottság haladéktalanul hozzon intézkedéseket az Ukrajnából érkező, megnövekedett gabonaimport okozta, tarthatatlan helyzet kezelésére.
Félreértés ne essék: azok az országok is további intézkedéseket kértek, amelyeknek megítélték a fenti 56 millió kárenyhítést! Az Európai Bizottság pedig ehhez képest nem csinál mást, mint júniustól egy évvel meghosszabbítja a vámmentes gabonaimportot Ukrajnából. Ez már tényleg sok volt az alacsony gabonaárak miatt amúgy sem túl rózsás hangulatban lévő környékbeli gazdáknak, akik korábban is jelezték rosszallásukat a helyzet miatt. Lengyelországban és Romániában már tüntetéseken is tiltakoztak a gazdák az Európai Unióba – így hozzájuk is – vámmentesen, azaz kedvezményesen beáramló ukrán gabona miatt. Lengyelország, Magyarország és Románia pedig már „saját hatáskörben” lépett is az ügyben.
Lemondott lengyel miniszter
Ezt megelőzően azonban lemondott Henryk Kowalczyk lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, aki nem titkolta, hogy van összefüggés távozása és a Lengyelországba beáramló ukrán gabonaexport között. Az Európai Bizottság ukrán gabonára vonatkozó, könnyített uniós import meghosszabbítása miatt ugyanis a lengyel gazdák egyik alapvető elvárása nem teljesül. Az új lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, Robert Telus – miután találkozott ukrán kollégájával – bejelentette: átmenetileg leállítják a Lengyelországba irányuló gabonaexportot, kizárólag a szigorúan ellenőrzött tranzitot engedélyezik.
Ezt megelőzően Lengyelország fokozta az ellenőrzéseket, miután nem megfelelő áru bekerülését észlelték, különösen a mikotoxinokkal fertőzött kukorica esetében. Nagy István agrárminiszter pedig azt jelentette be: Magyarország újabb intézkedéseket vezet be, és még szigorúbban ellenőrzi az Ukrajnából a szolidaritási folyosón érkező ukrán gabonát, hogy az ténylegesen eljuthasson az eredeti célországokba. A miniszter kezdeményezte a főbb gabona és olajosnövény-termények esetében is az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) kötelezettségének bevezetését. Romániában pedig a Bukarestben kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) kezdeményezte az országba irányuló ukrán gabonaexport ideiglenes felfüggesztését.
A gabonaárakra a kereslet-kínálat hagyományos viszonya mellett már előre hatással tud lenni az is, hogy milyen lesz a következő termés. Nos, a Nemzetközi Gabonatanács márciusi előrejelzésében 787 millió tonnára, a korábban vártnál 7 millió tonnával kevesebbre jelzi a 2023/2024-es gazdasági évben várható globális búzatermést. Ennek alapján a világ búzakészletei 279 millió tonnára csökkenhetnek a gazdasági év végére. Ez egyértelmű áremelkedést jelent egy olyan piacon, amelyet nem zavarnak meg dömpingáras készletek. Utóbbi esetben a globális kukoricatermést ugyanakkor az előző gazdasági évit 4,5 százalékkal nagyobbra, 1202 millió tonnára várja a szervezet. Mivel a kukorica felhasználása 1198 millió tonnára tehető, azaz előző szezonénál két százalékkal nagyobbra, az 2023/2024. évi szezon végére 261 millió tonna kukorica maradhat a tárolókban, ami a kukoricaárak mérséklődését, de legalábbis stagnálását vetíti előre. Az uniós piacot azonban zavarja a kedvezményesen beáramló ukrán gabona, illetve az ebből adódó bizonytalanság, így nagy kérdés, hogy egy adott időpontban – például a betakarítás idején – bejön-e majd a papírforma.
Forrás: Magyar Hírlap
https://www.magyarhirlap.hu/europai-unio/20230412-a-helyzet-a-gabonafronton-is-fokozodik
