A G20-ak környezetvédelmi miniszterei Japánban tartott találkozójukon megállapodtak a tengerek műanyaghulladék-szennyezésének kezeléséhez szükséges intézkedések bevezetésének és alkalmazásának globális hatókörű keretrendszerében.
A G20-ak környezetvédelmi és energiaipari miniszterei a Tokiótól északnyugatra fekvő Karuizava városban tanácskoztak a tengeri környezetszennyezés problémáiról a június 28-29-i oszakai G20-csúcstalálkozót megelőzően.
A találkozón létrejött megállapodás a 2017-es hamburgi G20-csúcson elfogadott akcióterv (G20 action plan on marine litter) alapjaira építve az intézkedések alkalmazásának olyan keretrendszerét hozta létre, amely – bár önkéntes alapon, de – megkönnyíti a tengerek műanyagszennyezésének csökkentését.
Az intézkedési keretrendszerben a G20-tagállamok törekednek arra, hogy az alapanyagok életciklus-szemléletű alkalmazásával csökkentsék a keletkező hulladék mennyiségét, megosszák egymással a legjobb gyakorlatról szerzett tapasztalataikat, ösztönözzék az innovációt, valamint fokozzák a környezetszennyezés mértékének tudományos felügyeletét.
Évente mintegy 300 millió tonna műanyaghulladék keletkezik a világon, ebből nagyjából 8 millió tonna kerül a világ óceánjaiba az ENSZ adatai szerint. A legtöbb műanyaghulladék az ázsiai országokból, köztük a G-20 olyan tagállamaiból, mint Kína és Indonézia kerül a világ tengereibe. (A G20-ak a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az az Európai Uniót magában foglaló szervezet- szerk.) MTI
A Polgári Kisgazdák eddig is felhívták a figyelmet arra, hogy a tengeri környezetszennyezés nem csak a tengerparttal rendelkező országok problémája. A globális turizmus és kereskedelem erősődésével minket is közvetlenül érintő kérdésről van szó. Hozzátéve azt, hogy a keresztény és polgári értékrendet vallók nem lehetnek érzéketlenek a másokat sújtó gondokkal szemben sem.
