Az Európai Parlament hétfő délelőtt frissített, de még nem végleges mandátumbecslése szerint az Európai Néppárt (EPP) 182 képviselőt küldhet az Egyesült Királyság uniós kilépésének halasztása miatt az újabb ciklus elején továbbra is 751 tagú testületbe. A második helyezett szociáldemokraták 147, a harmadik liberálisok pedig Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 109 mandátumot szereztek. A zöldek frakciója 69 tagú lehet, és így megelőzi a jelenlegi harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformereket, amely a brit kormánypárttal kiegészülve 59 helyre számíthat ebben a régi-új konstellációban. A hatodik legnagyobb frakció 58 képviselővel a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége lehet.
Csúcsjelöltekkel kapcsolatos nyilatkozatok
Az EP csak a csúcsjelöltek közül választ elnököt az Európai Bizottság élére – jelentette ki Manfred Weber, a EPP csúcsjelöltje hétfőn Münchenben. Pártja, a bajor CSU székházában a pártelnök-bajor miniszterelnök Markus Söderrel tartott tájékoztatóján aláhúzta: a brüsszeli bizottság vezetőjének megválasztásán „az EPben nem lesz többség olyan jelölt számára, aki nem volt csúcsjelölt, aki nem mutatta meg az arcát és a programját, aki nem mutatta be magát az embereknek”. Hozzátette: reméli, hogy a bizottsági elnököt jelölő Európai Tanács egyetért ezzel az alapelvvel. Arról is szólt, hogy már hétfőn megbeszélést kezd az EP szociáldemokrata, liberális és zöldpárti frakciójának vezetőjével. Markus Söder azt hangsúlyozta: a CSU teljes mértékben támogatja, hogy Manfred Weber legyen az Európai Bizottság következő elnöke, valamint a bajor párt egyértelműen kiáll a csúcsjelölti rendszer mellett, és azt vallja, hogy „a legerősebbnek kell megkapnia megbízást” a brüsszeli bizottság vezetésére.
A német szövetségi kormányt alkotó pártok kiállnak az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltésére kidolgozott csúcsjelölti rendszer mellett, és vezetőik megkezdték az egyeztetést arról, hogy a kormány miként járjon el az EP-választás után következő uniós tisztújítás során – közölte Angela Merkel kancellár hétfőn Berlinben. Annegret Kramp-Karrenbauer, a német CDU elnöke hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette: támogatja Manfred Webert az EP-ben szükséges többség megszerzésében a brüsszeli bizottság elnöki tisztségéhez, és támogatja Angela Merkelt, hogy megszerezze a Weber jelöléséhez szükséges hozzájárulást az Európai Tanácsban. Leszögezte: arra törekszik, hogy pártja a következő EP-választáson is alkalmazza a demokráciát erősítő csúcsjelölti rendszert, és reméli, hogy más pártcsaládok is átveszik a szisztémát.
A 24.hu arról ír: Guy Verhofstadt, liberális EP-frakcióvezető egy nyílt levélben azt közölte, hogy egyelőre senki ne akarja megszerezni a bizottság elnöki posztját, hiszen senkinek nincs többsége a parlamentben. A lap szerint az ALDE a versenypolitikáért felelős dán Margrethe Vestagert szeretné az elnöki posztra, a nyílt levél pedig kísérlet lehet arra, hogy a néppártiak és a szocdemek a stabil kormánytöbbségért cserébe bólintsanak rá Vestager jelöltségére.
„A miniszterelnökök kedden találkoznak Brüsszelben és akkor döntünk az Európai Bizottság elnökének személyéről” – válaszolta Orbán Viktor miniszterelnök a parlamenti folyosón, amikor az atv.hu munkatársa megkérdezte, mit szól ahhoz, hogy Manfred Weber a baloldallal, a liberálisokkal és a zöldekkel tárgyal a koalícióról és nincs szüksége a 13 fideszes mandátumra. A hvg.hu érdeklődésére ugyanezt válaszolta a kormányfő, aki hozzátette: „lépésről lépésre haladunk, először a bizottság vezetőjéről kell döntenünk”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői, brüsszeli sajtóértekezletén kijelentette: a kormány egyik csúcsjelöltet sem tartja alkalmasnak arra, hogy az Európai Bizottság elnöke legyen, azonban reméli, hogy a tárgyalások során felmerülnek majd megfelelő személyek. Fontosnak nevezte, hogy a gazdasági növekedés motorját adó közép-európai térség is hangsúlyosan képviseltetve legyen az uniós vezetői tisztségekben, s leszögezte, hogy Magyarország csak olyan jelölteket fog támogatni, akik „az erős tagállamokra épülő erős EU-ban hisznek, készek arra, hogy az elsőbbséget a keresztény kultúrának biztosítsák, illetve nem megszervezni, hanem megállítani akarják a migrációt”.
MTI, ATV.HU, NEPSZAVA.HU, AZONNALI.HU, 2019.05.27., 24.HU, MAGYAR HÍRLAP
