Az Európa-szerte zajló gazdatüntetések Brüsszelt is válaszra kényszerítették, így február elején az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság bejelentette, hogy stratégiai párbeszédet kezdeményez az európai agrárium szereplőivel. Múlt hét kedden az Európai Parlament agrár bizottságában az európai termelők több érdekvédelmi szervezete is elmondta álláspontját, ahol a 27 uniós tagállam fiatal gazdálkodóit tömörítő Fiatal Gazdálkodók Európai Tanácsa (CEJA) is képviseltette magát. A gazdatüntetések okairól, a brüsszeli politikai azóta tett lépéseiről és a mezőgazdaság számára létfontosságú változásokról kérdeztük a CEJA elnökét, Peter Meedendorpot.
„A legfontosabb, hogy a fiatal gazdálkodók továbbra se adják fel a reményt. Tudom, hogy sokan félnek most azok közül, akik a mezőgazdaságban képzelik a jövőjüket, de a kormányoknak és a brüsszeli döntéshozóknak sokkal nagyobb szükségük van ránk, mint nekünk rájuk” – üzente a Fiatal Gazdálkodók Európai Szövetségének elnöke, Peter Meedendorp a fiatal európai termelőknek a hirado.hu-nak adott interjúban. Meedendorp úgy véli: idővel a politika is fel fogja ismerni, hogy az élelmiszerelőállítás Európa egyik legfontosabb gazdasági kompetenciája, ennek megfelelően pedig a termelők számára is elfogadhatóbb feltételek fognak kialakulni.
Az uniós egyeztetésekről
„Úgy gondolom, nagyon jó dolog, hogy végre leülnek egymással a szupermarketek, a feldolgozók és a termelők, hogy megvitassák, mit lehetne jobban csinálni ahhoz, hogy a termelők megkapják az általuk hozzáadott plusz értéknek megfelelő árat, amelyeket a környezetvédelmi intézkedések miatt kellett extrán megfizetni” – fogalmazott a CEJA elnöke az Európai Bizottság által elindított agrárgazdasági stratégiai párbeszédről.
Meedendorp hangsúlyozta: rövid távon olyan intézkedésekre van szükség, amelyek enyhítik az európai gazdálkodók jövedelmeit lefojtó terheket, hosszú távon pedig új uniós agrárpolitikát kell alkotni.
Uniós túlszabályozottság
Az EU olyan környezetvédelmi intézkedéseivel kapcsolatban, mint például a természet-helyreállítási törvény vagy más klímavédelmi szabályozások, Peter Meedendorp elmondta, hogy „nem egyetlen rendelet vagy jogszabály okozza a problémát”, hanem az elmúlt időkben elfogadott szabályozások tömkelege.
A fiatal gazdálkodó arra is rámutatott, hogy a szabályozások mellett az sem tisztázott, hogy a termelőknek egyáltalán hogyan kellene elérniük az EU által elvárt fenntarthatósági célokat. Hozzátette: a strukturális átmenethez szükséges finanszírozás is tisztázatlan, amelynek okáról az Európai Parlament keddi meghallgatásán is beszélt.
Meedendorp hangsúlyozta, hogy egy új agrárstratégia meghatározásakor nem elegendő a törvényhozóknak megvitatniuk az irányokat, hanem be kell vonni a nemzeti kormányokat, az élelmiszerláncokat, a fogyasztókat és a gazdálkodókat is, hogy fenntartható és hosszú távú irányokat alkossanak. „Meg kell vitatni, hogy mit fognak eredményezni az új előírások az élelmiszeripar értékláncaiban, hogyan fogjuk ezt finanszírozni, illetve ki fogja finanszírozni” – fogalmazott, majd hozzátette:
rövid távon minden környezetvédelmi szabályozás növeli a termelők kiadásait, ami pedig a bevételeik jelentős csökkenéséhez vezet.
Hollandiában a nitrogén a probléma
A nitrogénkibocsátási szabályozással Hollandiában az a legnagyobb probléma, hogy a termelők nehezen tudnak engedélyt szerezni a termelési kapacitásuk bővítésére, mivel az nagyobb mértékű nitrogénkibocsátással jár – fogalmazott Peter Meedendorp. „Mivel AREPO termelő vagyok, nekem ezzel az utóbbi időben nincs túl sok dolgom, mivel ez különbözik a szarvasmarhatartástól.” (Az AREPO az eredeti termékek ügyében fellépő régiók társulása – a szerk.)
A fiatal termelő számára viszont nehézségeket jelent személyesen is, hogy a gazdasága közel van a lakóövezethez, így a földek trágyázásakor szintén megjelenik a nitrogénkibocsátás dilemmája.
„Egyelőre senki sem tudja, hogy ezzel összefüggésben számíthatunk-e további megszorításokra, hogy egyáltalán mennyire jelent komoly problémát” – mutatott rá. Meedendorp hozzátette: ez a bizonytalanság jellemző az elmúlt öt évben.
Rendszerben gondolkodnak
A múlt keddi Európai parlamenti egyeztetés során a zöldek képviselő azzal védték a klímapolitikát és az EU környezetvédelmi intézkedéseit, hogy szerintük a termelők bevételeinek csökkenéséért a szupermarketek felelősek, mivel az előállítási ár alatt vásárolják fel a gazdálkodók termékeit. Erre vonatkozóan azonban Peter Meedendorp úgy fogalmazott, hogy meglátása szerint az egész rendszer problémás.
„A kormányzatok nyomást gyakorolnak a szupermarketekre, hogy a fogyasztók, akik egyben választók is, alacsony áron jussanak hozzá az élelmiszerekhez, a szupermarketek pedig a feldolgozóipar szereplőinél nyomják vissza az árakat, akik végül csak olcsó termékeket hajlandók felvásárolni a gazdálkodóktól” – fejtette ki.
A CEJA elnöke azonban megismételte, hogy a másik jelentős teher a klímaváltozás problémája, amivel minden gazdálkodónak meg kell küzdenie, azonban senki sem biztosítja a támogatást. Meedendorp szerint hiányzik a holisztikus szemlélet, ráadásul szerinte az állami feldolgozók sem járulnak hozzá a költségek mérsékléséhez.
Ugyanakkor pozitívan értékelte az Európai Parlament AGRI bizottságában elhangzott javaslatokat, amelyek egy önálló hatáskörrel rendelkező mezőgazdasági biztosi pozíció létrehozását szorgalmazzák.
Meedendorp szerint végre kellő súlyt kaphat az európai agrárpolitika, ami az elmúlt öt évben nem volt jellemző.
(Az Ursula von der Leyen vezette bizottságban az agrárbiztos hatásköreinek jelentős részét az európai Green Deal alá tartozó környezetvédelmi és klímapolitika hivatalaihoz szervezték át – a szerk.)
Az import okozta hatás
Ahogyan arról lapunk is írt korábban, a klímavédelmi és környezetvédelmi előírások mellett a harmadik országokból érkező agrárimport is nehezíti az európai termelők helyzetét. Amíg az Ukrajnából érkező mezőgazdasági import elsősorban az Ukrajnával szomszédos tagállamok agráriumát sújtja, addig a nyugat-európai termelők számára például a dél-amerikai országok és az EU között létrejött Mercosur megállapodás, vagy a többek között például Kanadával, Ausztráliával és Új-Zélanddal megkötött agrárkereskedelmi egyezmények okoznak jelentős versenyhátrányt.
Meedendorp kiemelte, hogy az ukrajnai import elsősorban a kelet-európai tagállamok termelői számára jelent problémát. „Azonban tovább fokozza az orosz gabona is, mivel továbbra is importálunk Oroszországból” – tette hozzá.
Mint mondta, a gazdálkodókkal közösen szeretnék elérni az Oroszországból származó import tiltását, valamint hogy az Ukrajnából származó termékek mihamarabb eljussanak az eredeti piacaikra. A Mercosur egyezményről szólva hangsúlyozta: „ha valóban fenntarthatóbbá akarjuk változtatni az európai élelmiszeripart, akkor ezt a kereskedelempolitikánkra is alkalmaznunk kell.”
A CEJA elnöke hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kereskedelmi megállapodások értelmében, amíg az európai termelőkkel betartatják a környezetvédelmi előírásokat, addig a harmadik országokból olyan termékeket importálnak a közös piacra, amelyek előállítási módszerei egyáltalán nem felelnek meg az standardoknak.
Értékelik a bizottság döntését
A CEJA elnökét arról is megkérdeztük, hogyan értékeli az Európai Bizottság februári döntését, amelyben elhalasztották a termőföldek 4 százalékának parlagon hagyását előíró szigorítást. (Aki a szántóföldek 4 százalékának parlagon hagyása helyett a földjei 7 százalékán nitrogénmegkötő növényeket – például lencsét, borsót vagy favát) és/vagy köztes növényeket – termesztenek, teljesítik a követelményt).
