Mintegy harmadával csökkenhet Olaszország almatermesztése, amennyiben bevezetik az uniós fenntartható növénytermesztési célokat megfogalmazó Európai Zöld Megállapodást, azaz a Green Deal-t. Nem igazán örülnek az olasz gazdák.

A fenntarthatóság árnyoldalai 

A közelmúltban hozták nyilvánosságra a hollandiai Wageningen Egyetem és Kutatóközpont tanulmányát, amely a fenntartható növénytermesztési célokat megfogalmazó Európai Zöld Megállapodás (Green Deal, illetve az ennek részét képező Farm to Fork (Termőföldtől az Asztalig) stratégia) 2030-ig bekövetkező lehetséges hatásait vizsgálja – írja a fruitveb.hu.

A kutatás hét országot és tíz növényfajt érint. Az előrejelzés a növényvédőszerek és műtrágyák használatának csökkentése, az organikus termesztést folytató gazdaságok területének növekedése, illetve az előző három tényező összesített lehetséges hatása nyomán vizsgálja, hogyan alakulhat az adott növények termelési volumene a hét országban 2030-ban. Továbbá említést tesz annak a valószínűsíthető külkereskedelmi vonzatairól is.

Az Olasz Almatermesztők Szövetsége (Assomela) szerint a tanulmányból kitűnik, hogy amennyiben bevezetnék a Green Deal javaslatait az országban, a termelésük 30 százalékáról kellene lemondaniuk. Emellett az EU almaexportja 1,3 millió tonnáról 450 ezer tonnára esne vissza.

A Green Deal további kritikája

Az olasz szakmai szervezet felszólította az Európai Bizottságot, hogy készítsenek ők is reális adatokra és tanulmányokra alapozott hatástanulmányt a Green Deal kapcsán, amely a javaslat gyengeségeit is feltárja. Nélkülözhetetlen a lehetséges piaci hatások vizsgálata is. Szükséges továbbá egyeztetni a termelőkkel a megállapodásról, különben nem biztos, hogy megvalósulhat annak a gazdasági fenntarthatósága. Figyelembe kell venni a változó piacokat, például az energia-, nyersanyag- és logisztikai költségek növekedését, valamint az éghajlatváltozás hatásait. Ezek az elmúlt években folyamatosan befolyásolták az európai mezőgazdaság termelését és jövedelmét – írja a portál.

A közelmúltban egyébként több politikus és agrárszövetség is erőteljesen kritizálta a már megszavazott Farm to Fork stratégiát. A támadások legfőbb oka az volt, hogy a Joint Research Center hatásvizsgálatát a bizottság visszatartotta. Továbbá azért is, mert súlyos terhet róhat a mezőgazdaságban érintett vállalkozásokra– közli a FruitVeb.

Elszálltak a költségek

Az energiahordozók árának drasztikus emelkedése valóban óriási hatással van az uniós mezőgazdaságra és a hazai gyümölcs- és zöldségtermesztésre is. A közelmúltban ebben a cikkünkben írtunk róla, hogy Gubacsi Péter, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke szerint 20-30 éve nem volt arra példa, hogy ekkora bizonytalanságban induljon egy év a zöldségtermesztők számára, mint 2022. Annyira hektikusak ugyanis a termelés során felmerülő költségek, hogy egyszerűen nem lehet előre tervezni az évet. Rekordokat döntött az földgáz és az elektromos áram ára, de sokkal többe kerülnek a növényvédőszerek és a műtrágya is.

A többségében termálvizes dél-alföldi kertészetek értékesítését összefogó DélKerTÉSZ tagjai között például akad olyan termelő, akinek nagyjából 600 millió forinttal emelkedett éves szinten az áramszámlája amiatt, mert a korábbi 37–45 forint/kilowattórás tarifa helyett 80–90 forint közötti díjszabással tudta csak megújítani a lejáró szerződését.

A költségek azonban nem csak Magyarországon szálltak el, hanem az Európai Unió többi tagállamában is. Ezen országok problémái azonban további gondokat szülhetnek a hazai termelők számára.

„Idén a legmodernebb és -hatékonyabb kertészetekkel bíró Hollandiában is rákényszerül a gazdák egy igen jelentős része, hogy a termelési költségek emelkedése folytán később kezdje a termelést, emiatt azonban jobban összecsúszik majd a magyar szezonnal, ami akár értékesítési nehézségeket okozhat nálunk”

– mondta az Indexnek Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke.

A szakértő beszélt arról is, hogy az említett okok miatt az sem várható, hogy a jellemzően olcsóbb importzöldségek miatt lehet majd kedvező árú zöldárut kapni a hazai kiskereskedelemben.

Forrás: haszon.hu, Kónya Ádám

Nem pusztán szándék, hogy a felmerülő többletköltséget a termelő meg tudja fizetni-e, vagy sem. (kpe)