A klímaváltozás terén történő „rendkívüli intézkedések” megtételére vonatkozó, nemrégiben megfogalmazott felhívásukban a világ vezető orvosi folyóiratainak szerkesztői nagyrészt arra a félrevezető állításra támaszkodtak, amely szerint a hőség okozta halálesetek száma gyorsan növekszik.
A globális felmelegedés valóban több hőség miatt bekövetkező halálesetet okoz, azonban a szerkesztők által használt statisztika megtévesztő. Azt állítják, hogy a hőség okozta halálesetek globális száma 54 százalékkal emelkedett az idős emberek körében az elmúlt 20 évben, azonban nem tettek említést arról, hogy az idős emberek száma szinte ugyanennyivel nőtt. Legnagyobb részt a demográfiai folyamatok állnak a hőség okozta halálesetek számának növekedése mögött, nem a klímaváltozás.
Arról sem tettek említést, hogy a növekvő hőmérséklet több ember életét mentette meg a hőmérséklettel összefüggő halálesetek terén, mint amennyi embernek a halálát okozta.
A hőség okozta halálesetek mintegy egy százalékát teszik ki a globális szinten évente bekövetkező haláleseteknek (közel 600 ezer haláleset), viszont a hideg időjárás nyolcszor ennyi ember halálát okozza, ami évente 4,5 millió halálesetet jelent.
Miután a hőmérséklet 2000 óta emelkedik, a hőség okozta halálesetek száma 0,21 százalékkal nőtt, míg a hideg okozta halálozások száma 0,51 százalékkal csökkent. Napjainkban évente mintegy 116 ezerrel több ember hal meg a hőség miatt, de 283 ezerrel kevesebb haláleset történik a hideg időjárás okozta halálozások terén. Mindent egybevéve napjainkban több mint 166 ezerrel kevesebb hőmérséklettel kapcsolatos haláleset következik be évente.
A hőséget jellemzően könnyebb mérsékelni, mint a hideget. A hőségriasztások, a folyadékfogyasztás, illetve az árnyékos, hűvösebb helyeken való tartózkodás segítheti az embereket az év legforróbb napjaiban.
A hőség okozta halálesetek száma a gazdag országokban jellemzően csökkent az elmúlt évtizedekben a légkondicionálók használatának köszönhetően.
A hideg időjárást sokkal nehezebb kezelni. Az egész tél folyamán történő fűtés megfizethetetlenül drága a szegényebb háztartásoknak, még a fejlett országokban is. Egy tanulmány kimutatta, hogy amikor a palagáz-kitermelés (fracking) lejjebb vitte az amerikai gázárakat 2010 körül, akkor az lehetővé tette, hogy
különösen a szegényebb háztartások jobban befűtsék otthonaikat, aminek köszönhetően mintegy 11 ezer ember menekült meg a haláltól évente.
A legjobb módja az emberek hidegtől vagy hőségtől való megvédésének az, ha bőségesen rendelkezésre álló, olcsó energiához férnek hozzá, bár ez gyakran fosszilis energiahordozókat jelent. Vicces, hogy ez nem került bele az orvosi folyóiratok szerkesztőinek ajánlásaiba.
A közelgő novemberi glasgow-i ENSZ klímakonferencia előtt átfogó diskurzusra van szükség a klímaváltozás hatásairól és a meghozott klímavédelmi intézkedések potenciális költségeiről. Az éghajlattal kapcsolatban néhány tudományos tény jellemzően széles körben ismert, és rendszeresen hallani ezekről. Így például köztudott, hogy a klímaváltozás valódi és az ember által kiváltott jelenség, amelynek negatív hatásai vannak. Az éghajlattal kapcsolatos más tudományos tényekről azonban ritkán esik szó, miközben azokról ugyanilyen fontos lenne tudni. Dr. Bjorn Lomborg itt a Portfolión ilyen érdekes tényeket mutat be.
Forrás: portfolio.hu, Bjorn Lomborg, Copenhagen Consensus, Stanfordi Egyetem
