Nem mutatható ki a Duna vizében szennyezettség a volt óbudai gázgyárnál az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vizsgálata szerint, de a partfalból szennyező anyagok szivárgását észlelték.
Góra Zoltán, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának keddi ülésén közölte, hogy a vizsgálatok naftalin, arzén, benzol és benzolszármazékok szivárgását mutatták ki.Az ülésen Halmai Orsolya projektmenedzser a NKM Földgázszolgáltató Zrt. képviseletében közölte, hogy a kármentesítés a becsült érték meghatározásával folytatódhat, ezt követően közbeszerzési pályázatot írnak ki a kivitelező kiválasztására.
A veszélyes hulladéknak minősülő szennyezett talaj tömege 185 ezer tonnára becsülhető,a legszennyezettebb területeken 12 méter mélységig kell cserélni a talajt. A partfalból a káros anyagok kifolyását a magas vízállás akadályozza, ezért az valószínűleg csak alacsony vízszintnél jelent veszélyt – tette hozzá. Közölte, hogy a költségekhez a főváros önkormányzata és az Innogy is hozzájárul.
Hasznos Gábor, az Agrárminisztérium Környezetmegőrzési Főosztályának kármentesítési referense megjegyezte, noha az eljárás régóta húzódik, mivel a szennyezés kiterjedését és mértékét, terjedési irányait, kockázatait csak ütemezetten lehetett felmérni a 22 hektáros területen, a kármentesítés ügyében fontos lépések történtek. Hozzátette, hogy a területen álló ipari műemlékek is nehezítik a rendezést, de hátráltatta a területhasznosítás bizonytalansága is, hiszen a beavatkozást ez is befolyásolja. Hasznos Gábor közölte, hogy országszerte 885 kármentesítés zajlik,az érintett területek között pedig olyan is van, ahol a privatizáció utáni tulajdonosok csődje és a tulajdonviszonyok összekuszálódása nehezíti a rendezést.
Szorgalmazta egyúttal a zöldmezős beruházások szigorítását, és közölte, hogy Ausztriához vagy Németországhoz hasonlóan a kormány olyan helyekre irányítaná a beruházásokat, ahol már kiépült az ahhoz szükséges infrastruktúra.
origo.hu
A Polgári Kisgazdák szakértőjeként emlékeztetek arra, hogy az un. létező szocializmusban – a rendszerváltozás előtti évtizedekben – Magyarországon a mezőgazdasági és ipari termelésben egyaránt a mennyiségi szemlélet uralkodott. Az anyag és energia pazarlását, illetve a környezet védelmét, jó esetben is másodlagos szempontként kezelték. Az ugyan elmondható, hogy a szabályozás szigorú normákat írt elő, de szankciókra nem vagy alig került sor. Mindez súlyos örökségként nehezedett a rendszerváltás utáni kormányzatokra.
Az erősen szennyezett területek kármenetesítése a polgári kormányok időszaka alatt folyt, illetve folyik a leghatékonyabban, különösen amikor a környezetügy önálló tárcát kapott. Példaként említem – az első Orbán kormány idején – a kisgazda vezetésű Környezetvédelmi Minisztériumot.
Kékesi Márton, KPE
