A DW szerint egyre több kritikusa van az intézkedéseknek: vannak, akik szerint azért nem működik, mert nem elég szigorúak a szankciók, mások szerint pedig az EU elsősorban magának árt és nem az orosz gazdaságnak.
Az Európai Unió a héten bejelentette, hogy közel 200 személyt és vállalatot adnak hozzá a már eddig is mintegy 2000 nevet tartalmazó szankciós listához. A vagyonbefagyasztás és az uniós beutazási tilalom célpontjainak nevei a hivatalos jóváhagyásáig titkosak – számolt be a Deutsche Welle.
A Financial Times jelentése szerint kínai, indiai, srí lanka-i, törökországi, thaiföldi, szerbiai és kazahsztáni vállalatokat érintenének a szankciók. Az új csomag célja az Oroszországot a szankciók kijátszásában segítő harmadik országokkal szembeni fellépés. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: az új intézkedések nyomást gyakorolnak a Kremlre, és tovább csökkentik az oroszok drónokhoz való hozzáférését.
Nem mindenkinek tetszenek a szankciók
A DW cikkének szerzője azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy
az ukránok nem nyilatkoztak lelkesen az új csomaggal kapcsolatban, mivel szerintük a szankciók csak szimbolikusak.
A korábbi uniós szankciócsomagok egész ágazatokat vagy kulcsfontosságú exportcikkeket céloztak, köztük a nyersolajat, a szenet, az aranyat és legutóbb a gyémántokat. Úgy tűnik az EU kifogyott a nagy szankciós fegyverekből. Az ukránok szerint az orosz cseppfolyósított gázt kellene szankcionálni.
A DW-nek nyilatkozó szakértők szerint van abban igazság, hogy az EU kifogyott az olyan szankciókból, amelyek mögé az egész blokk összes országa beállna. Egy elemző szerint most fontosabb a szankciók kikerülésének a problémájára fókuszálni.
Minden jel arra mutat, hogy nem sült el jól az Európai Unió által erőltetett szankciós politika.
Az orosz gazdaság: köszöni jól van
A német közszolgálati csatorna riportere arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós szankciók ellenére, az orosz gazdaság egészséges ütemben növekszik, legalábbis a hivatalos adatok szerint.
A 2022-es recesszió után az orosz bruttó hazai termék (GDP) tavaly 3,6%-kal emelkedett. A védelmi ipar ma már az ország GDP-jének 10%-át teszi ki, és úgy tűnik, hogy a hadigazdaság teljes lendületben van.
A cikk arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök gyakran érvel amellett, hogy a szankciók nem az orosz, hanem elsősorban az EU gazdaságát sújtják.
Azonban a DW-nek nyilatkozó szakértők ragaszkodnak hozzá, hogy a szankcióknak van értelme.
Az EU tisztviselők szerint a szankciós politika igenis sikeres. „A szankciós politika egy hosszú játszma” – mondta egy EU diplomata a brüsszeli tudósítóknak, és kijelentette: a számokon ugyan nem látszik, de Oroszországnak komoly nehézséget okoz, hogy valahogy fenn tudja tartani a háborús gazdaságát.
Forrás: mandiner.huhttps://mandiner.hu/kulfold/2024/02/a-deutsche-welle-matekozik-mukodnek-e-egyaltalan-az-oroszellenes-szankciok
