A Dán Királyság parlamenti delegációja Budapesten

A Dán Királyság parlamenti delegációja az Országház Nagy Imre termében. - A kép forrása: saját fotó
  1. szeptember 12-én, szerdán délután a Magyar Országgyűlés épületében tett látogatást, a Dán Királyság parlamenti delegációja. A dán delegáció tagjai olyan dán parlamenti képviselők, akik a dán mezőgazdaság, valamint a környezetgazdaság jogalkotási problémáival foglalkozó szakbizottságban dolgoznak. A dán parlamenti delegáció tagjait Font Sándor a Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának az elnöke és Schmuck Erzsébet, a Magyar Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának az elnöke fogadta. A találkozón részt vett Győrffy Balázs, a Nemzeti agrárgazdasági kamara elnöke, valamint Hajdú László országgyűlési képviselő. A Polgári Kisgazdákat Dr. Paál Sándor kabinettitkár, szakértő képviselte.

 

A dán delegáció a Magyar Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának és a Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának a munkájával ismerkedett meg. Tájékozódtak a magyar országgyűlési szakbizottságok működéséről, munkamódszereiről, az erre a parlamenti ciklusra, illetve erre a mos folyó félévre tervezett legfontosabb prioritásokról, a főbb kérdésekről, témákról. A tapasztalatcserére az Országház Nagy Imre termében került sor.

 

Erling Bonnensen, a dán delegáció vezetője megköszönte a szíves fogadtatást, majd kérdéseket tett fel a magyarországi egészséges ivóvíz-ellátással, az Európai Unió támogatási rendszerével és az ehhez kapcsolódó változások magyarországi fogadtatásával kapcsolatban. A delegációvezető kérdéseire Győrffy Balázs, Font Sándor és Schmuck Erzsébet válaszolt.

 

Győrffy Balázs: közel 170 hektáron gazdálkodó szántóföldi növénytermesztő és gazdasági haszonállattartó földműves vagyok. 2013 óta vezetem a magyar Nemzeti Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamarát immár másodszor is megválasztott országos elnökként. A magyar gazdatársaimmal együtt számunkra örömteli az, hogy létezik a Közös Agrárpolitika. A mostani európai agrárpolitikai változtatások tervei Magyarország számára elfogadhatatlanok. Ma a magyar mezőgazdaságban az Európai Unióban szokásos átlagjövedelemnek csak a fele érhető el. Ebből az is következik, hogy magyar nézőpontból mindenképpen az elképzelések újragondolására van szükség. Mi nem gyors, hanem megfontolt agrárpolitikai tervezésben vagyunk érdekeltek.

 

Font Sándor: szőlőtermelő gazda vagyok, 8 hektár borszőlő ültetvényen gazdálkodom. 1998 óta vagyok tagja a Magyar Országgyűlésnek, 2006 ót vezetem a Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságát. A magyar mezőgazdaság jelentős gazdasági erővel rendelkezik. A legrosszabb évjáratokban is képes 20 millió ember biztonságos és jó minőségű élelmiszerrel történő ellátására, miközben hazánkban alig 10 millióan élünk. Ami az éghajlatunkat illeti: melegebbre fordul nálunk az időjárás. Ilyen korán, mint ebben az esztendőben még nem lehetett leszedni a szőlőt. A szüret kétharmada már le is zajlott. Már két féle Font-bor készen is van. A klímaváltozás új állat- és növényfajok megjelenését eredményezte. Megjelent Magyarországon az amerikai szőlő kabóca és számos, nálunk ismeretlen muslica-faj, és szembe kell néznünk számos új állatbetegséggel, így például a madárinfluenzával és az afrikai sertéspestissel. Magyarország az európai vadon élő madarak fő vándorlási útvonalába esik, ezért különösen nehéz feladat a gazdasági haszonállatként nevelt vízi szárnyasok, a kacsák és a libák izolálása a külvilág fertőzéseitől. Ami az afrikai sertéspestist illeti, az kizárólag a vaddisznókban jelent meg nálunk. A gazdasági haszonállatként tartott sertésekben viszont nem. A fertőzést Ukrajna és Románia felől átkóborolt állatok hozták be hozzánk. Vadászati intézkedésekkel és korlátozásokkal sikerült a fertőző állatokat fizikai értelemben lehatárolni, és megakadályozni a fertőzésnek a tenyésztett állományokra történő átterjedését. Ennek eredményeként átmenetileg visszaesett a magyar sertéshús-export, de mára már ismét megközelítette a korábbi volument. Ami a magyar termőföld-forgalom szabályozását illeti: a dán, az osztrák és a francia földforgalmi törvényekből számos elemet vettünk át. Ennek ellenére folyamatos vitáink vannak az Európai Unió intézményeivel. Természetesen az ésszerűség keretein belül igyekszünk megfelelni az európai jogharmonizációs elvárásoknak. – Ami az ivóvíz-készleteinket illeti: Magyarország a Kárpát-medence alján terül el. A felszíni vízkészletek itt folynak össze. Ráadásul értékes felszín alatt vízvagyonnal is rendelkezünk, amelynek egy jelentős hányada termál- és hévíz. Ennek ellenére a magyar vízügyi hatóságok nagy figyelmet fordítanak a vizek mennyiségi és minőségi védelmére és a jövő nemzedékek édesvízzel összefüggő érdekeinek a védelmére.

Schmuck Erzsébet: elmondta, hogy ebben az évben vette át a Fenntartható Fejlődés Bizottság vezetését. Fontos feladatnak tekinti a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia továbbfejlesztését. Az ENSZ Közgyűlés részére önkéntes jelentés készült a magyar fenntartható fejlődési célokról „Válság előtt, válság után” címmel összefoglalásra került az elmúlt tíz esztendő fenntarthatósági tapasztalatai. Nagy figyelmet kapnak az invazív fajok. Magyarország kitettsége a déli irányból az általános éghajlatváltozás miatt nagy. Számos mérges pók- és szúnyogfaj jelen meg dél felől. Az Európai Unió biológiai sokféleség védelmére vonatkozó szabályainak a figyelembe vétele mellett jól kezeljük a kialakult helyzetet. Büszkék vagyunk a nagy múlttal bíró magyar természetvédelemre. Most 20 növény és 26 állatfaj kiemelt védelméről döntöttünk, továbbá a Magyar Madártani Egyesülettel együttműködve dolgozunk az akadálymentes égboltért. Külön is említésre méltó a kerecsen sólyom és a parlagi sas fajmegőrzési programja. (Forrás: saját jegyzet. – Fotó: saját fotó)