A csalán gyorsan növekszik és terjed, elveszi a helyet más növények elől. Érintésre kellemetlenül csípi az embert és az állatot. Vannak kevésbé ismert hasznos tulajdonságai, amelyek nagyon sokat segítenek a kertben. Csalánlé funkciói: trágya, katicamágnes, gyógynövények illaterősítője, talaj termékenység-jelző, és gyümölcs érésgyorsító.
A csalán levelén szívesen tartózkodó katicabogár a levél-tetvek legnagyobb természetes ellensége. Egy felnőtt katicabogár a levéltetű lárvájából egy nap alatt 60-nál is többet tud elfogyasztani. Ez is indokolja azt, hogy a kertben maradjon néhány tő csalán, ami odavonzza a bogarakat. A katicabogár lárvakorában akár 600-800 levél-tetűt is elpusztít. A lárvák lábaikkal nagyon gyorsan haladnak és közben falják a levéltetűt. Ha sok a levéltetű, a katicabogár is elszaporodik. A kifejlett katicabogár szárnyaival aztán ismét oda repül, ahol a levél-tetvek hemzsegnek, és kíméletlenül folytatja a ritkításukat.
A csalán erősíti a gyógynövények illatát. Ezért a csalánok körüli növények aromásabbak. A csalánok közelsége miatt a gyógynövények több illó olajat termelnek, ami nem csak az aromájukat erősíti fel, hanem az egészséget elősegítő tulajdonságaikat is. Ám fontos, hogy ha csalánból túl sok van, az már gátolja a gyógynövények növekedését.
A csalán a talaj termékenységének jelzője. A csalánok előnyben részesítik a nitrogénben gazdag talajt, amely a növények növekedéséhez szükséges egyik legfontosabb elemet biztosítja. Ott, ahol a csalánok nőnek, érdemes leveles zöldségeket, például spenótot, vagy salátát is ültetni.
A csalán felgyorsítja a gyümölcsök érését. Ha azt szeretnénk, hogy a már leszedett, de még kemény gyümölcsök gyorsabban érjenek meg, helyezzünk el egy papírzacskóban friss csalánréteget, erre tegyünk gyümölcsöket, a tetejére pedig egy újabb réteg csalánt. Ez etilént választ ki, azaz olyan növényi hormont, amely serkenti a gyümölcs érési folyamatát.
A csalán remek természetes trágya. A levelei és szárai értékes anyagokat tartalmaznak a többi kerti növény számára. Többek között káliumot, magnéziumot, nitrogént, foszfort, vasat, valamint A, B, C és K vitaminokat és szerves savakat is. Ezért más növények számára kiváló trágyaalapanyag.
A csalánlé készítése: egy kiló csalánhoz 10 liter vízre van szükség. Fontos, hogy a keverésre használt fedetlen tartály lehetőleg ne legyen fémből. Az edényt árnyékos helyre kell tenni, és naponta szükséges megkeverni, hogy az oldat levegőzni tudjon. 3 hét után a lé, ami tulajdonképpen folyékony híg-trágya, készen áll a bevetésre. Az anyag akkor jó, ha a hab már eltűnt a tetejéről és a folyadék világosbarna színűvé vált.
Az edényben a csalánleveleket fel kell önteni klórmentes vízzel, úgy hogy azt a víz teljesen ellepje. – A kép forrása: kerteszblog.hu
A csalán védi a többi növényt a betegségek és kártevők ellen.
Ha 1 kiló csalánt 10 liter vízben felforralunk, és később hígított trágyalével összekeverjük, akkor egy környezetkímélő kártevő irtószert kapunk. Ez alkalmas többek között a levél-tetvek, pókatkák, és a szürkepenész megszüntetésére. Az égbe szökő csalán hasznosabb a kertben, mint azt sokan gondolnák
A növényvédelmi beavatkozás indokolt, ha a leveleken felfedezzük a rovar-kártevőket. A csalánlé használata környezetkímélő megoldás. – A kép forrása. agraroldal.hu
Csalánlé elkészítése táplálásra, megelőzésre: az elkészítése nagyon egyszerű, de figyelembe kell venni, hogy a lé borzasztóan büdös. Még virágzás előtt szüreteljük le leveleit, szárát, és aprítsuk fel, így gyorsabban erjed majd. Az oldat elkészítéséhez bármilyen, azaz fa, műanyag vagy cserépedény megfelelő. Fémet azonban ne használjunk, mert az erjedés során az oldat reakcióba léphet a fémekkel. Állítsuk olyan helyre, ahol az erőteljes szaga nem zavar senkit. Természetesen napsütötte helyen az erjedés hamarabb végbemegy, mint árnyékban. Egy kilogramm csalánt kell 10 liter vízzel leönteni, de ha nem akarunk méricskélni, akkor csak töltsük meg az edényt a feldarabolt csalánnal, jól nyomkodjuk meg, és annyi vizet öntsünk rá, amennyi ellepi. Számoljunk a későbbi habképződéssel, azaz ennek is legyen helye az edényben. Lehetőség szerint eső-, vagy kútvizet használjunk. Vezetékes víz esetében egy-két napra van szükség, míg abból a klór elpárolog. Letakarni nem szabad az edényt, mert az erjedéshez levegőre van szükség. Dróthálóval viszont le kell takarni, hogy a kisállatok, a macska, vagy a mókus nehogy belefulladjon. Az oldatot naponta egyszer keverjük meg jó alaposan, hogy a lébe sok oxigén jusson. Ahhoz, hogy tompítsuk a kellemetlen szagot, szórjunk a tetejére 1-2 marék kőzetőrleményt. 10-14 nap múlva az oldat színe megsötétedik, nem habzik és a szaga is enyhébb. Ekkor már készen van a csalánlé. Az edényt érdemes egy jól záródó fedővel letakarni, az oldat hosszú ideig eltartható.
A kép forrása. csalan.hu
A növények táplálására 1 adag csalánlét öntsünk fel 10 adag vízzel, és már használható is a növények alá. Amennyiben pedig a kártevők, betegségek pusztítását szeretnénk vele megelőzni, szintén vízzel kell hígabbá tenni, 10-szeres mennyiséggel. A csalánlét felhasználás előtt le kell szűrni. Így elkerülhető, hogy a permetező elduguljon az apró növényi részektől.
Csalánlé elkészítése a növénykártevők elleni védekezéshez: ha a levél-tetvek, atkák ellen szeretnénk használni, akkor az előbb ismertetett módon kell elkészíteni a csalánlét, de ekkor csak 12 órán keresztül kell áztatni, és felhasználáskor nem szükséges hígítani.
A kíméletes csalánszedés: a szúrós-csípős csalánt a legfájdalommentesebben begyűjteni vastag, gumírozott kesztyűvel lehet. A növény szárát alul megmarkoljuk, és a kezünket erőteljesen felfelé rántjuk, így a mozdulat után egy csokornyi levél marad a markunkban. A tövestől kitépett növények hamar fonnyadni kezdenek, így ez az utóbbi módszer nem célszerű. (Forrás: magro.hu)
