A NATO-tagországok egy része kifejezetten neheztelt az Egyesült Államokra, amiért az nem osztotta meg velük a Wagner-lázadás előkészületeiről szerzett információit. Az amerikaiak szerint viszont ez az információforrásaikat veszélyeztette volna. Éppen ezért még az ukránokat sem tájékoztatták előzetesen a készülő akcióról.
Az amerikaiak hírszerzés a kezdetektől fogva nyomon követte Jevgenyij Prigozsin, valamint az orosz katonai felsővezetés és védelmi minisztérium közötti konfliktust, arról naprakész információkkal rendelkeztek – írja a CNN. Ezt azonban nem osztották meg szövetségeseikkel, mondván, „nagyon érzékeny” forrásokkal dolgoznak, és nem kívánják veszélybe sodorni őket.
A szombat hajnalban meginduló akcióról még az ukránok sem tudtak, elsősorban azért, mert a CIA attól tartott, hogy az amerikai és ukrán tisztviselők közötti beszélgetéseket az ellenfeleik lehallgathatják.
Voltak arra utaló jelek, hogy Wagner fegyvereket és lőszert halmozott fel a lázadás előtt. Mark Warner virginiai demokrata szenátor, a szenátus hírszerzési bizottságának elnöke azt mondta, hogy Prigozsin felkelése „a szemünk előtt bontakozott ki”.
Az viszont kifejezetten meglepő volt az amerikai hírszerzők számára, hogy Wagner milyen kevés ellenállásba ütközött. A tíz évvel ezelőtti Putyin soha nem engedte volna, hogy ez így megtörténjen – mondta Warner, hozzátéve, hogy Putyin „egyértelműen meggyengült”.
„Az a tény, hogy van egy zsoldoscsoport, amely nem hiszem, hogy 25 ezer katonával rendelkezett, ahogy Prigozsin állította, de képes volt szó szerint bevonulni Rosztovba, egy egymilliós városba, ahol az ukrajnai háború orosz parancsnoki központja is volt, és alig egy lövés nélkül elfoglalni azt – ez enyhén szólva példátlan”” – fogalmazott a szenátor.
A CNN-nek nyilatkozó amerikai és nyugati tisztviselők szerint
Putyint meglehetősen váratlanul érte Prigozsin akciója, és nem volt ideje felsorakoztatni erőit a Wagner ellen, mielőtt sikerült volna elfoglalniuk a rosztovi katonai parancsnokságot.
Az orosz elnök valószínűleg nem is akart jelentős erőforrásokat elvonni Ukrajnától – tették hozzá.
Szerintük ugyanakkor Prigozsin, amennyiben megpróbálta volna elfoglalni Moszkvát, akkor döntő vereséget szenvedett volna. Minden bizonnyal azért is fogadta végül el Lukasenka ajánlatát, mert ő is belátta mindezt.
Az Egyesült Államok az események közepette mindent megtett annak érdekében, hogy világossá tegye, sem neki, sem más NATO-tagállamoknak nincs közük a lázadáshoz.
Éppen ezért értesítették az ukrán vezetést is, hogy „maradjanak nyugton” és ne használják ki a káoszt arra, hogy Oroszországon belül csapást mérjenek.
Ez persze nem vonatkozott az ukrajnai frontra.
Forrás: CNN, hirado.hu
