A díjtámogatott biztosítások közösségi forrása 1 milliárd forinttal nőtt tavaly. A termelők 2012-től részesülhetnek uniós forrású mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásban Magyarországon. Ezt az, tette lehetővé, hogy kialakították a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszeren belül az agrár-kárenyhítési rendszer után második pillérként a díjtámogatott növénybiztosítási konstrukciót. A díjtámogatott biztosítások bevezetését követő időszak alatt a rendszer jogszabályi alapja is változott.
Tavaszi fagykár. – A kép forrása: 24.hu
A rendszer 2014-ig az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap szabályai alapján finanszírozott programként működött, 2015-ben átmenetileg nemzeti támogatásként, 2016-tól pedig a Vidékfejlesztési Programban igényelhető a díjtámogatás. Ám nem csupán a jogszabályi keret módosult, hanem a díjtámogatott konstrukciók tartalmát is folyamatosan fejlesztette az agrártárca. Mindezt annak érdekében, hogy a termelők igényeinek a lehető legjobban megfeleljen a népszerű támogatási forma. Tavaly 1 milliárd forinttal nőtt a díjtámogatott biztosítások forrása – képünk illusztráció. Évről évre folyamatosan nő a díjtámogatott biztosítást kötő termelők és az igénybe vett módozatok száma, valamint a biztosítások díjállománya is. A 2016-os, kiugróan magas, 35 százalékos állománydíj-növekedés ugyan eddig megismételhetetlen volt, azonban ha kisebb mértékben is, de folyamatos díjnövekedés van az elmúlt két évben. A díjállomány-növekedés a rendszerben résztvevők közös munkájának sikerét mutatja, ennek eredményeként egyre többen foglalkoznak díjtámogatott biztosításokkal. 2012-ben még csak 3 piaci biztosító kínált díjtámogatott mezőgazdasági biztosításokat, addig 2018-ban már 4 piaci biztosító és 7 nonprofit biztosító egyesület tett ugyanígy. A csatlakozási lehetőség továbbra is nyitott a többi biztosító, és nonprofit biztosító egyesület számára – írják. A Vidékfejlesztési Programban a 17.1.1 számú, a „Mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott támogatás” című intézkedés keretösszege 2020-ig 29,6 milliárd forint lesz. Ez a keretösszeg lehetővé tette, hogy a biztosítási díjtámogatás éves forrása 2018-ban 1 milliárd forinttal bővüljön és így 2018-ban (a 2018. augusztus 13-án megjelent Pályázati Felhívás módosítás alapján) már 5 milliárd forint álljon rendelkezésre a termelői igények teljesítésére.
A vihar ereje is súlyos károkat tud okozni az agráriumban. – A kép forrása: infogyor.hu
3 növénybiztosítási konstrukció kaphat támogatást, ezek lényeges elemei a következők:
Az „A” típusú biztosítás egyfajta csomagbiztosítás: valamennyi veszélynemre együttesen köthető. A konstrukció kockázatvállalása a jégesőkár, az aszálykár, a mezőgazdasági árvízkár, a téli fagykár, a tavaszi fagykár, az őszi fagykár, a felhőszakadáskár, a viharkár, és a tűzkár térítésére terjed ki. A biztosítható növények a legnagyobb vetésterületen termesztett szántóföldi növények; a búza, a kukorica, az őszi káposztarepce, a tritikálé, a rozs, az árpa és a napraforgó, valamint a hazánkban leggyakoribb ültetvények (szőlő, alma és körte).
A „B” típusú biztosítással a jégesőkár, a téli fagykár, a viharkár és a tűzkár biztosítható, ezek a kockázatok külön-külön is választhatók. Ezzel a termékkel az „A” csomagban nem szereplő ültetvények, illetve a fontosabb zöldségnövények biztosíthatók.
A „C” típusú biztosítás kockázati köre megegyezik az „A” termékével, azzal a különbséggel, hogy a termelő kiválaszthatja, hogy azok közül mely kockázatokra kíván biztosítást kötni. Ez a típus a kockázatkezelési szempontból releváns bármely növénykultúrára megköthető, melynek pontos listáját az Egységes Kérelem (EK) benyújtásához a kifizető ügynökség honlapján közzétett Hasznosítási Kódok tartalmazzák. Az egyes biztosítási típusok eltérő díjállományának oka egyrészt a termelők biztosítási szokásaiban, másrészt az egyes konstrukciókra vonatkozó eltérő támogatási intenzitásban van. Amennyiben elegendő forrás áll rendelkezésre, a megkötött mezőgazdasági biztosítás díjának 65 százalékos támogatásában részesülhetnek a termelők. A rendelkezésre álló forrásokat meghaladó támogatási igény esetén azonban visszaosztás válik szükségessé, és a támogatási intenzitás csökkentése eltérően történik az egyes biztosítási típusoknál. (Forrás: magro.hu)
Azt, hogy a jövőben milyen időjárási kihívásokkal kell szembe néznünk, még nem tudjuk. Azt, hogy korábban milyen időjárási kihívásoknak kellett eleget tennünk, azt már tudjuk. A tapasztalat az, hogy az elmúlt 30 esztendőben egyre gyakoribbá váltak az időjárási szélsőségek. Az tapasztalható, hogy az időjárási, szélsőségek gyakorisága folyamatosan nő. Mindez arra int bennünket, hogy a mezőgazdasági termelésben, mivel az zömében a szabad ég alatt zajlik, legyünk elővigyázatosak. Az elővigyázatosság elvének az érvényesülését egyértelműen segíti az agrárbiztosításokban vállalt kockázatközösség. (KPE)
