A Polgári Kisgazdák korábban már állást foglaltak, hogy teljes mértékben támogatják a Kormánynak azt a törekvését, hogy Magyarország ne legyen bevándorló ország. Az uniós képviselő-választásra a Polgári Kisgazdák Közgyűléssel is felkészülnek. (kpe.hu)
Timmermans: Az Európai Bizottság osztja a jogállamiság magyar helyzetével kapcsolatos aggályokat /Deutsch: A téma újbóli napirendre vételének valódi oka a választási kampány.
Az Európai Bizottság osztja a jogállamiság, az emberi jogok, illetve a korrupció magyarországi helyzetével kapcsolatos aggályok nagy részét – jelentette ki Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke a legfrissebb magyar fejleményekről szóló tegnapi európai parlamenti (EP-) vitán. „Nem arról van szó, hogy harcot folytatunk egy tagállam ellen, amely nem akar migránsokat befogadni, pusztán azon kötelezettségek betartásáról van szó, amelyeket Magyarország maga vállalt. Pontosan úgy járunk el, mint minden más ország esetében” – fogalmazott. Timmermans érintette a CEU részleges Bécsbe költözését, mondván, „példátlan, sajnálatos és szomorú, hogy egy felsőoktatási intézmény arra kényszerül, hogy elhagyjon egy uniós tagállamot”. Elmondta továbbá, a bizottság vizsgálja, hogy összhangban van-e az uniós joggal A munka törvénykönyvének módosítása és a közigazgatási bíróságok felállítása. A magyar külön jelentést összeállító zöldpárti Judith Sargentini ismét arról beszélt, hogy mihamarabb napirendre kell venni az alapszerződés hetes cikke szerinti, Magyarországgal szemben megindított eljárást a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban, az ország ugyanis „sodródik a tekintélyelvűség útján”. „A bátor magyar tüntetők és a nemzetközi megfigyelők ezzel tisztában vannak, és ideje, hogy a tanács is felismerje ennek a fontosságát” – fogalmazott. Josef Weidenholzer, a szociáldemokrata képviselőcsoport alelnöke úgy vélekedett, hogy Magyarország egyre inkább csak „látszatdemokrácia”, a kormány pedig semmibe veszi az EP-t, távol maradt a mostani vitától is, nem akarja figyelembe venni „európai barátai” álláspontját. Deutsch Tamás fideszes képviselő felszólalásában kijelentette, szerinte „a magyar kérdés újbóli napirendre vétele pusztán ürügy, a valódi ok a választási kampány, ezért indított a testület balliberális többsége újra támadást a magyar emberek ellen”. Az EP-képviselők indulatú Magyarországgal szemben abban gyökerezik, hogy van egy, az európai emberek életét évtizedekre meghatározó sorskérdés, amiben a magyarok elsöprő többsége, párthovatartozástól függetlenül egészen mást akar, ez a kérdés a bevándorlás ügye – emelte ki. Párttársa, Gál Kinga szerint a vádak mindegyike nevetséges és mellőzi a tényeket, s ha egyelő mércével mérnének, akkor sok más tagállam ellen is eljárás indulna. Balczó Zoltán jobbikos képviselő aláhúzta: „Orbán Viktor miniszterelnök rendszere a hűbéri láncolatra és a korrupcióra épül, fokozatosan lebontja a jogállamot és kiszabadította a gyűlölet szellemét a palackból”. Az MSZP-s Szanyi Tibor pedig kijelentette, hogy a kormány „a szovjet blokk legvidámabb barakkját Európa új siralomházává alakította”, és közölte, „az egyetlen jó hír, hogy a nemzeti demokratikus ellenállás fokozódik”. Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa arról beszélt, hogy Orbán Viktor megfutamodott a vitától, bár nem is lett volna mit mondania az elmúlt kilenc év kormányzása után, amelynek során folyamatosan aláásták az állampolgárok alapszerződésekbe foglalt jogait. Niedermüller Péter, a DK képviselője aláhúzta: „Orbán távolléte a bizonyítéka annak, hogy fél a demokráciától, a vitától, s ezért számolta fel a független médiát és igazságszolgáltatást is, ezért akarja ellehetetleníteni a civil szervezeteket”. Morvai Krisztina független EP-képviselő a jelenlévők alacsony számán élcelődött, és hangsúlyozta, „senkit nem érdekel már Sargentini szerencsétlenkedése”, miután láthatóan „elbukott a támadása Magyarország ellen”. A Magyarországról szóló EP-vita „csúfosan megbukott az érdeklődés hiánya miatt” – összegzett Deutsch Tamás a vita után az Origónak. Teljesen nyilvánvaló, hogy a tegnapi EP-vitának semmi köze nincs sem a valósághoz, sem bármilyen Magyarországgal kapcsolatos fejleményhez – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak adott interjújában Kovács Zoltán. A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár úgy véli, most éppen a jogállamiság kérdése az az eszköz, amelyen keresztül a bevándorláspárti többség próbálja megregulázni a vele egyet nem értő tagállamokat. „Azt gondolom, hogy a magyar jogállamisággal semmi gond nincsen, ezt számtalan esetben bebizonyítottuk” – jelentette ki Hollik István kormányszóvivő a Hír TV-nek nyilatkozva. Hozzátette: Timmermansnak érdemes lenne beszélnie a Velencei Bizottsággal, amely a főbb, nemzetközi szinten kritizált törvényeket megvizsgálta, és minden rendben talált. A Fidesz kommunikációs igazgatója, Hidvéghi Balázs az EP-ben lezajlott vita előtt úgy fogalmazott: a vita a Soros-féle bevándorláspárti politikusok kampányeseménye, ezért abban a kormány nem vesz részt, és még kevésbé asszisztál ehhez a miniszterelnök. Rétvári Bence, a KDNP alelnöke más ügyben tartott sajtó tájékoztatóján, a vita kapcsán közölte: Soros György az EP-kampányban egyértelműen azokat a felületeket használja fel, amelyeket leginkább ural. A Népszava arról ír, hogy a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt nem tulajdonít nagy jelentőséget a vitának, mivel Magyarországgal szemben már zajlik a jogállamisági eljárás. Az Origo arról cikkez, hogy miután többször is „elemi erejű felháborodás tört ki” Judith Sargentini Facebook-oldalán, a holland politikus az Euronews-nak adott interjújában „sértődötten letrollozta a magyar embereket, azért, mert el merték mondani a véleményüket róla”. (Forrás: MTI; nepszava.hu; 444.hu; hvg.hu; origo.hu)
