A balatonfüredi Polgári Kisgazdák felfigyeltek arra, hogy szemmel láthatóan fordulatot vett végre az osztatlan közös tulajdonú termőföldek földtulajdonosi és földhasználati jogának a rendezése. Nálunk a Balaton-felvidéken számos olyan osztatlan közös tulajdonú parcella van, ahol már hosszú esztendők óta nem járt a tulajdonos, és a területen hatalmas gyom- és parlagfű állomány van. A terület kultúr-állapotba hozása nem kényszeríthető ki, mert a hatóságok képtelenek kideríteni a tulajdonos hollétét. A probléma rendezése nem csak agrárgazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból sem halasztható tovább.
- január elsején elindult az osztatlan közös földtulajdonok felszámolása. Első körben azok az eljárások kezdődnek meg, melyek során az ingatlant egyetlen tulajdonostárs szerzi meg.
Az osztatlan közös megosztását a földtulajdonosok egyezsége alapján kell megtenni.
Előfordulhat, hogy a megosztással nem alakítható ki legalább két, a területi minimumnak megfelelő földrészlet, így az egyezségen alapuló megosztás nem jöhet szóba. Ilyen esetben az osztatlan közös teljes egésze egy tulajdonos tulajdonába kerül.
A lehetséges legkisebb minimális területméretek:
Szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág: 3000 négyzetméter;
Szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág: 10 000 négyzetméter;
Zártkerti földnek minősülő ingatlan: 1500 négyzetméter
Amennyiben legalább KETTŐ minimális területű parcella NEM alakítható ki, az egyik társtulajdonostárs bekebelezheti a társtulajdonosának a termőterületét. De! Az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező valamennyi tulajdonostársat írásban kell tájékoztatnia a bekebelezési szándékáról. Az értesítés tartalmi elemeit a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályairól szóló 647/2020. (XII. 23.) számú kormányrendelet határozza meg az alábbiak szerint:
1) A kezdeményező tulajdonostárs nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az ingatlanrész tulajdonjogának megszerzésére jogosult,
2) Az értékbecslési ajánlat szerinti értéket és a kezdeményező tulajdonostárs által ajánlott ellenértéket,
3) A figyelemfelhívást arra, hogy amennyiben az értesített tulajdonostárs a részére ajánlott ellenértékkel nem ért egyet, úgy értékbecslési szakvéleményt készíttethet.
4) Tartalmaznia kell azt is, hogy az értesített tulajdonostárs 30 napon belül adja meg a kezdeményező tulajdonostárs számára az ellenérték megfizetésére vonatkozó teljesítéssel kapcsolatos feltételeit,
5) Továbbá, ha az ingatlanon az értesített tulajdonostárs tulajdonában álló, a földtől elválaszthatatlan vagyontárgy található (például présház, pince, szerszámos kamra, trágyatároló, egyéb gazdasági épület), az értesített tulajdonostársnak nyilatkoznia kell annak tulajdonba adása és értékének megtérítése vagy további használata tekintetében.
Fontos: amennyiben a bekebelezést az osztatlan közöst legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs kezdeményezi, úgy neki az előzőekben felsoroltakon túl nyilatkoznia kell arról is, hogy a tulajdonostársak közül a földrészletet ő használja a legnagyobb mértékben, emiatt a bekebelezésre más nem jogosult.
A bekebelezett termőföldért legalább a bekebelezéskori ingatlanforgalmi piaci árat kell megfizetnie a bekebelezésre jogosulttá váló személynek.
A törvény sorrendet állapít meg arra az esetre, ha több tulajdonostárs is igényli a földrészlet tulajdonjogát.
A sorrend:
Első helyen: a földet a legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs.
Második helyen: a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs
Harmadik eset: a tulajdoni hányad egyenlősége esetén a fiatalabb tulajdonostárs.
Az értesített tulajdonostárs 30 napon belül nyilatkozhat arról, hogy az értesítésben foglalt ellenértéket elfogadja, vagy igazolnia kell, hogy értékbecslési szakvélemény készítését kérte.
Ha a kezdeményező tulajdonostárs nem a földrészletet legnagyobb mértékű földhasználója, az értesített tulajdonostárs azt is köteles jelezni, hogy a bekebelezési sorrend alapján a kezdeményezőt megelőzően jogosult bekebelezésre, amennyiben kíván élni ezzel a jogával. Amennyiben az osztatlan közös tulajdon földrészletének tulajdonjogát a tulajdonba vételt kezdeményező tulajdonostárs nem szerezheti meg, akkor köteles valamennyi okiratot (különösen a többi tulajdonostárs igazolt értesítését, a többi tulajdonostárs által adott visszajelzést, valamint amennyiben készült, úgy az értékbecslési szakvéleményt) a bekebelező részére átadni.
A szabályok alapján megváltott tulajdoni hányadok ellenértékét a felek szabadon határozhatják meg, amelyhez kiindulási támpontot ad az értékbecslési ajánlat, mint minimum ár. Ezen megosztási mód esetén is lehetőség van értékbecslési szakvélemény készíttetésére igazságügyi szakértő által, amennyiben a felek nem értenek egyet az értékbecslési ajánlatban szereplő összeggel.
Az osztatlan közös tulajdon felszámolása során a nem elérhető tulajdonostársak irányába történő fizetés bírósági letétbe helyezéssel történik. Azonban, ha ezt az összeget a jogosult 15 éven belül nem igényli, úgy azt a Magyar Állam azt földvásárlásra használhatja fel.
A bekebelezés tényének ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez az összes tulajdonostárs által aláírt szerződés, vagy ennek hiányában a bekebelező tulajdonostárs által tett egyoldalú nyilatkozat szükséges. A bekebelezés nem szünteti meg a bekebelezéskor fennálló, földhasználati szerződésen alapuló földhasználatot, azonban a területet a földhasználati, illetve erdőgazdálkodó nyilvántartás szerinti használó harmadik személyeket a bekebelező a változásról köteles tájékoztatni. (Forrás: agroinform/NAK)
A balatonfüredi Polgári Kisgazdák örömmel látják a határozott agrárkormányzati törekvést az osztatlan közös termőföld-tulajdonok megszüntetésére. A tisztázatlan földhasználati viszonyok nagyon sok gazdasági kárt okoztak. A távolra szakadt és gyakran csak néhány négyzetméteres termőföld-tulajdonnal rendelkezők területei sok esetben teljesen elgazosodtak, és a növényi kártevők és kórokozók búvóhelyei lettek. A precíz forgalmi-értékbecslés és a 15 éves bírósági letét garantálja azoknak a termőföld-tulajdonosoknak a tulajdonosi jogait is, akik később már nem lesznek földhasználók. Nagyon fontos eleme az osztatlan közös termőföld-tulajdonok felszámolásának az, hogy a jogalkotó gondosan ügyel az Alaptörvényben és a Polgári Törvénykönyvben rögzített tulajdonjogi garanciákra. Enélkül a XXI. században nem lehetne ezt a problémát megnyugtató módon rendezni.
(Dr. Paál Sándor, KPE Balatonfüred)
Dr. Paál Sándor a kisgazdák korábbi és mindvégig, élete végéig kiváló agrár szakértője ismét figyelemre méltó írással jelentkezik. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a kormány – az agrár kormányzat – most olyan megoldással jelentkezett, amely nem sérti a tulajdonhoz fűződő alkotmányos jogokat.
Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az öröklés rendjének bármilyen újra szabályozása olyan alapvető jogokat érinthet, amelynél a változás nagyobb károkat okozhat, mint milyen hasznot elérni szeretnének.
A magyar agrárium birtokszerkezetének kívánatos alakítása csak akkor lehet sikeres, ha azt a polgárok túlnyomó többsége támogatja, elfogadja. (kpe)
