Minden tavasszal visszatérő probléma a kis-településeken a parlagfű-pollenek által keltett allergia. Ennek a tünetei az orrfolyás, a nehéz légzés és súlyosabb esetekben pedig a tüdő megbetegedése.
Mi itt Balatonfüreden ismét áttekintettük Erdős Norbertnek, a Kisgazda Polgári Egyesület elnökének az Európai Parlamentben végzett munkásságát.
Mi balatonfüredi polgári kisgazdák most e három, nagyszerű kezdeményezésre szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyek mindegyike folytatásra érdemes.
1) A kiskérődzők tartása. 2) A hazai és európai méz termelés. 3) Az édesvízi halászat.
Mind a három terület nagyon fontos a kistelepüléseken élő magyar emberek számára, és nem is mindig a fő-termék miatt, persze az sem elhanyagolható.
A kiskérődzők tartása: a mi véleményünk szerint a kis-települési önkormányzatokat érdemes támogatni abban, hogy a községi legelő-közbirtokosságra alapozva létesüljön önkormányzati tulajdonú kisebb létszámú juhnyáj. Ez egyfelől további egy fő foglalkoztatott személy számára adna munkalehetőséget, másfelől a legeldugottabb területrészeken is lehetővé tenné a még zöld bimbós állapotban lévő parlagfű növedékek legeltetését.
Gyakori ellenérv a megrögzött zöldek részéről, hogy a parlagfű magja áthalad a birkák emésztőrendszerén, és ezért ezek az állatok nem ritkítják, hanem az ürülékükkel egyenesen vetik a parlagfüvet. Ez természetesen nem igaz. Először is, a birka falánk állat, aki azonnal megkeresi és lelegeli az éppen sarjadó parlagfüvet mielőtt az még magot hozna. Másodszor, ha már mégis magot hozott parlagfüvet eszik az állat, akkor a mag is áthalad a birka emésztőrendszerén, és az nagy részben emésztésre kerül, ami azt jelenti, hogy lényegesen kevesebb csíraképes mag kerül a birka ürülékével vissza a gyep talajára, mintha nem történne legeltetés.
A hazai és európai méz termelés: a balatonfüredi polgári kisgazdák azt gondolják, hogy a jó minőségű hazai méz biológiailag nagyon értékes táplálék, aminek a mértékkel történő fogyasztása még fennálló cukorbetegség esetén is az emberi egészséget szolgálja, különösen a téli időszakban. De! A leglényegesebb dolog a jó minőség. Tehát csak az eredeti és kizárólag a méhektől származó méz az egészséges és jó minőségű méz. Akkor, amikor az orvosok azt tanácsolják egy cukorbeteg embernek, hogy ne egyen mézet, az, az olyan mézekre vonatkozik, amelyek tele vannak olyan cukrokkal, amelyek nem a méhekből származnak, hanem utólag adták hozzá az üvegedényben. Ez valóban káros az emberi egészségre, különösen cukorbetegség fennállása esetén. A természetes úton termelt méz szénhidrát tartalma az emberi szervezetben gyorsan lebomlik, ezért tartósan nem emeli meg a vér cukorszintjét, ugyanakkor az emberi élet számára fontos, értékes vitaminokat és egyéb létfontosságú mikro- és nyomelemeket tartalmaz. Meghűlés esetén gyorsítja a gyógyulást a torokbántalmakból.
Gazdálkodó emberként pedig tisztában kell lenni azzal, hogy méhek nélkül nincs a gazdasági haszonnövényeink számára beporzás.
A méztermelés tehát nem csak egy jövedelem szerzési lehetőség a kis-településeken élő emberek számára, hanem gyógyhatású termék is, továbbá a növénytermesztés elengedhetetlen része.
Ami viszont valóban lényeges: az élelmiszer-ellenőrzésnek a helyén kell lennie. Mintavételek révén laboratóriumi ellenőrzésekre van szükség az egyes, elsősorban importból származó méz-tételek cukor-összetételének a vizsgálatára. Piaci értékesítésre valóban csak azok a mézek kerülhetnek amelyek nem tartalmaznak utólag, tehát már a mézesüvegben hozzáadott cukrot, természetesen ide nem értve a téli időszakban a méhek kiegészítő táplálására szolgáló és a kaptárba kihelyezett táplálékot, ami a méhek téli túlélését segíti, mert ezt a méhek szervezete átdolgozza, energiává alakítja és így az emberi szervezet számára a káros hatás a végtermékben nem jelenik meg.
Az édesvízi halászat: itt Balaton-felvidéken mi csak azt látjuk, hogy az élő patak medréből nem csak a kertek öntözésére alkalmas völgyzárógátas víztározó tereket lehet kialakítani, hanem oda akár egynyári pontyivadékokat is lehet telepíteni, és ezek a halak a tengeri társaikkal ellentétben a testükben nem tartalmaznak mikro-műanyagokat.
Fotó: patak mederből völgyzáró-gát segítségével kialakított víztározó- és horgász-tó Balatonfüreden, a Balatonfüredet Aszófővel összekötő közút északi oldalán. (A fotó forrása: Paál Sándor)
Dr. Paál Sándor (PhD – gazdálkodás- és szervezéstudományok),
c. egyetemi docens, balatonfüredi polgári kisgazda,
a KPE Országos Elnökségének a tagja,
a Technológiai és Ipari Minisztérium AHHF/9986-1/2022-TIM számú határozata alapján hajózási vizsgabiztos, okleveles hajóskapitány
