A Balatonfüredi Kisgazdáktól: Jól halad az Észak-balatoni Vasútvonal villamosítása

Fotó: ingyen-hatterkep.hu

A balatonfüredi Polgári Kisgazdák országszerte arról tudósítják a tagtársaikat, hogy jól halad az Észak-balatoni Vasútvonal villamosítása.

113 esztendővel ezelőtt Kossuth Ferenc, a Wekerle kormány kereskedelemügyi minisztere megértette az észak-balatoni települések törekvéseit, és kezdeményezte a Székesfehérvár-Tapolca közötti közvetlen vasúti összeköttetés megteremtését.

A 117 kilométer hosszú vonal és annak a 26 kilométeres alsóörsi leágazása Veszprém felé, 19 hónapon át épült. A forgalom 1909. július elsején indult meg. Ekkor a gyorsvonatok a budapesti Keleti-pályaudvarról 5 óra alatt érkeztek meg a tapolcai végállomásra. 1912-től, az 1986-ban megépült Győr és Veszprém közötti Bakony-vasúton át közvetlen első- és másodosztályú háló- és étkezőkocsik közlekedtek Bécs és Balatonfüred között. Ebben az időben Veszprém belvárosában is volt vasútállomás, ahonnan átszállás nélkül el lehetett utazni a dualista Monarchia fővárosába, Bécsbe. Az akkori vasútvonalak egy sínpárral épültek, amelyeken a szerelvényeket gőzüzemű vontatással továbbították..

A magyar vasút-hálózatnak napjainkban is a legszebb vonala a Bakonyon áthaladó, Veszprém-Győr közötti szakasz. (Forrás: néhai idős Prohászka József veszprémi vonatkísérő, későbbi vasúti tiszt visszaemlékezései és Dr. Paál Sándor balatonfüredi helytörténeti adatgyűjtései, aki még gyermekkorában utazott a gőzvontatású Veszprém-Balatonfüred és Veszprém-Győr közötti szakaszokon).

Kossuth Ferenc: Kossuth Lajos gyermeke. 1841-ben született. Keresztapja

Deák Ferenc volt. Felsőbb tanulmányait testvérével, Kossuth Tódorral Párizsban a Politechnikumban és a Londoni Egyetemen végezte. 1859-ben politikai gazdaságtanból pályadíjat nyert. Mint mérnök-gyakornok Angliában és Olaszországban dolgozott. Vasút- és alagútépítésben vett részt. Egyike volt azoknak, akik a nyugat-európai sajtóban számtalan cikkel tartották fenn a magyar kérdések iránti érdeklődést. A bányászat terén kifejtett munkásságáért négy ízben tüntette ki az Olasz Kormány. 1894-ben hazakísérte édesapja tetemét, és elhatározta, hogy végleg hazatér. 1894. november 16-án letette az állampolgársági esküt. 1895. április 10-én a tapolcai országgyűlési választókerületben (ma Veszprém megyei 4-es választókerület) országgyűlési képviselővé választották. 1906. április 8-tól 1910 január17-ig a Wekerle-kormány kereskedelmi minisztere volt. 1907-ben megújította a vám- és kereskedelmi szerződést Ausztriával. Kvassay Jenő vízi-mérnök a sógora volt. Kossuth Ferenc és Kvassay Mária házasságából nem született gyermek. (Forrás: wikipédia)

Napjainkban a Szabadbattyán-Balatonfüred közötti első szakaszon már javában zajlanak a felújítási munkálatok. Teljesen átépítik Polgárdi, Balatonkenese, Balatonfűzfő és Alsóörs állomásokat. A szakaszon a január

közepétől április végéig tartó vágányzár több látványos beruházás miatt szükséges. Többek között Balatonfűzfő állomás vágányhálózatát már teljesen szétbontották. Átépítették a balatonakarattyai alagutat, több helyen pedig – például Balatonalmádi és Alsóörs között – már a felsővezetéktartó-oszlopokat állítják. Az első villanyvonat 2021 nyarán állhat működésbe Balatonfüreden. Az átépülő állomásokon 55 centiméter magas akadálymentesített peronokat építenek, valamint kiépítik a korszerű térvilágítást és a hangos utastájékoztatást. Az első szakasz átadása után megszűnik a székesfehérvári mozdonycsere, ami Balatonfüredig önmagában 15 perc menetidő-csökkenést jelent. A második ütemben, a Balatonfüred-Tapolca szakasz villamosításáig Balatonfüreden kerül majd sor a mozdonycserére. A tervek szerint 2025-től már a teljes szakaszon villamosüzemű szerelvények közlekednek. (Forrás: Magyar Hírlap, Gazdaság)

Dr. Paál Sándor