A termény nagy része a Dunán hagyja el az országot, illetve csak hagyná, ha tudná.
Halomban áll a betakarított gabona a raktárakban, a Duna alacsony vízállása miatt ugyanis gyakorlatilag leállt a folyami szállítmányozás. Bár a kereslet továbbra is élénk, az ügyleteket csak későbbi elszállítással tudják megkötni a termelők – írta a keddi Magyar Idők. – Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a lapnak elmondta: nyár óta gyakorlatilag nem hagyta el az országot a Dunán keresztül egyetlen rakomány gabona sem. Mindez elsősorban a raktárkapacitás végessége miatt jelent problémát, mára ugyanis a Duna mellett található összes raktárt kibérelték, a búza és kukoricatermés jelentős része még mindig a gazdáknál van. A kereskedők jó ideje nem vásárolnak elszállítással árut, a gabona tárolásáról pedig a termelőknek kell gondoskodniuk. Petőházi Tamás szerint a szállítmányokat csak 15-20 százalékkal magasabb áron tudják a közúti fuvarozókkal elszállíttatni. A kilátások pedig nem túl kedvezőek: bár a napokban várható némi eső, a Duna vízállásában érdemi változást ez nem okoz majd. Ahhoz, hogy a folyó újra hajózható legyen, több hónapnak kell eltelnie, a gabonakereskedelemben és a készletekben pedig legkorábban a jövő év tavaszán állhat vissza az egyensúly. (Forrás: hvg.hu/Magyar Idők)
Új kikötői gabonaraktár látványterve. – A kép forrása: zetapress.hu
A Polgári Kisgazdák aggódva figyelik a gabona-export árualapjainak várakoztatását a kikötői magtárakban. Az általános éghajlatváltozás most a hajósoknak adta fel a leckét. A Duna gázlóviszonyai sok esetben legföljebb csak a 15 deciméteres, azaz másfél méteres merülést engednek meg a hajók számára. Aki azonban egy kicsit is jártas a hajós szakmában, az jól tudja, hogy, ha egy bárkát 20 deciméteres merülésig rakunk meg, akkor még csak a költségek térülnek meg a fuvardíjakból. A hajósok nyereségét a 20 és 25 deciméter közötti merülést okozó rakomány hozza. Tehát, ennél a vízállásnál is elindíthatók Nyugat-Európa felé a magyar javító-minőségű búzák, azért, hogy Európa nyugati felén készült lisztekből is emberi fogyasztásra alkalmas kenyereket lehessen sütni, de kérdés, hogy kinek kell fizetnie az így keletkező, mintegy 40 százalékos fuvarozási veszteségeket. Ugyanez a helyzet a regensburgi és a többi nagy takarmánykeverő üzem ellátásával is, hiszen ha a búza nem tud „felúszni” a Dunán, akkor sajnos a takarmánykukorica sem. – A Polgári Kisgazdák ismét elmondják azt, hogy a folyószabályozást a maga száz és kétszáz éves műszaki létesítményeinek a jókarba-helyezésével együtt újra át kell gondolni az éghajlatváltozás kihívásainak megfelelően. Mindezt egy korszerű vízgazdálkodási stratégiába kell behelyezni, ahol szerepe van a talajvíz-szint optimális beállítását célzó mérsékelt meder-tárolásnak, a víztároló, ezen belül is a vízgyűjtő területeken kialakításra kerülő völgyzáró-gátas puffer-tározóknak, a víztakarékos öntözésnek és a precíziós talajvíz-gazdálkodásnak. (KPE)
