Így vásárolta fel Amerika Ukrajnát

Fotó: pixelfoto.hu

Néhány hónap alatt az amerikaiak felvásárolták az ukrán föld egyharmadát. 

Az Origo egy terjedelmes cikkben mutatta be azt a folyamatot, ami a Szovjetunió szétesésekor indult és máig nem fejeződött be. A cikk tanúsága szerint bár a világ összes nagy agrárcége megpróbálta rátenni a kezét az értékes ukrajnai földterületekre – s az ukrajnai politikusok próbálták is azt megakadályozni – 2021. július 1-étől azonban fordulat történt,

Volodimir Zelenszkij engedett az IMF-en keresztül érkező nyugati/amerikai nyomásnak,

 és engedélyezte a külföldi vásárlók tulajdonszerzését. Hosszú történet röviden; néhány hónap alatt az amerikaiak felvásárolták az ukrán föld egyharmadát. 

A – többek között – kedvező hitelekre és népszavazásokra vonatkozó ígéretekből semmi nem lett, a mostani háborús inflációban pedig az extraprofitot az amerikai nagy cégek teszik zsebre, miközben Ukrajnát teljesen kisemmizik.

Így már érthető, hogy miért támogatja Amerika ennyire Ukrajnát…

2001-ben egy tizenhárom éves külföldiekre vonatkozó földvásárlási moratóriumot vezettek be, aminek a lejáratakor, 2014-ben kirobbant az úgynevezett második Majdan, aminek az addigi nacionalista politikus Viktor Janukovics eltávolítása s

a jóval Amerika barátibb Porosenko hatalomba kerülése lett a vége.

Pár évre rá már durván a földprivatizáció mellett lobbiztak az amerikaiak, 2018-ban például az egyik legbefolyásosabb ukrán üzleti lap 64 oldalt szentelt annak, hogy miért is jó külföldiként ukrán földet venni. A terjedelmes magazinban többek között olyan állítások szerepelnek, hogy Ukrajna akár 800 millió ember ellátására is alkalmas lehet, ha a megfelelő befektetések megtörténnek az agrárszektorban.

A magazin nem meglepő módon angolul jelent meg.

Soros György is machinált

Egy Soros György érdekkörébe tartozó tink-thank szervezet, az Atlantic Council oldalán még 2021. március 4-én az ukrán agrárminiszter, Roman Lescsenko hosszú cikkében arról értekezett, hogy a földprivatizációnak milyen előnyei lesznek az országra nézve.

Az viszont természetesen kimaradt, hogy milyen veszélyeket rejt a dolog.

Soros György a következőket mondta az üggyel kapcsolatban: „Készen állok. Vannak konkrét befektetési elképzelések, például a mezőgazdaságban és az infrastrukturális projektekben. Beletennék egymilliárd dollárt. Ennek profitot kell termelnie. Az alapítványom hasznot húzna ebből.”

Végül, mint ahogy a cikkünk elején is írtuk, 2021. július elsején elhárult minden akadály, és megnyílt az út a külföldiek előtt az ukrán földpiacon. S hogy miért épp a több ezer kilométerre lévő ukrán termőterület érdekli az amerikai cégeket? Az úgynevezett csernozjom vagy feketeföld a világ legértékesebbike, ára lassan az arannyal vetekszik. A történelem során sokan szerették volna rátenni a kezüket, s most úgy tűnik, hogy az amerikaiak lesznek a befutók.

Forrás: mandiner.hu

https://mandiner.hu/cikk/20220804_ukrajna_haboru_gazdasag_egyesult_allamok_agrarium_mezogazdasag