Gazdakongresszust szervezett március 5-én a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Az eseményen, amelyen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, megerősítették a kormány és a két szervezet közötti stratégiai együttműködési megállapodást.
Mintegy 2 ezer gazdálkodó vett részt az eseményen, amin a köztestület és a Magosz megújította, egyúttal megerősítette szövetségét a kormánnyal. „Azt a szövetséget, amiről már bebizonyosodott, hogy jól működik, és a résztvevő felek javára és megelégedésére szolgál”– mondta Győrffy Balázs, a kamara elnöke. Mint hozzátette, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a magyar kormány stratégiai megállapodása egy olyan szövetséget szentesít, aminek már eddig is komoly hozadéka volt, és aminek köszönhetően a korábbiakhoz képest is többet remélhetnek.
„Hatalmas gazdasági és humánerőforrás-tartalék van még a magyar vidékben, a jövője szempontjából pedig kiemelten fontos az agrárium stabilitása”
– hangsúlyozta, miért fontos, hogy az agráriumnak helye legyen a nemzetstratégiai gondolkodásban, amennyiben önellátásra akarunk berendezkedni.
„A magyar gazda maga ura akar lenni, ezért bővíti, fejleszti a gazdaságát, hogy ezáltal még jobb minőségben és még nagyobb mennyiségben, egyúttal hatékonyabban tudjon termelni. Ebben a munkában szeretnénk mi partnerek maradni, és legjobb tudásunk szerint szolgálni, támogatni a gazdatársak munkáját. Az elmúlt években bebizonyítottuk, hogy a kamarára lehet számítani: 600 falugazdászunk dolgozik az ország 1700 helyszínén, segítségükkel tavaly 110 ezer egységes kérelmet adtak be a gazdák. Az elmúlt két esztendőben pedig hazánk volt az egyetlen olyan uniós ország, amelyikben minden kérelmet beadtunk határidőre” – emlékeztetett Győrffy Balázs.
Az általuk is kezdeményezett eredmények sorában megemlítette a földügyek rendbetételét, a birtokszerkezet versenyképessé tételét, benne az osztatlan közös rendezését. Ide sorolta a családi gazdaságokról szóló törvény reformját, az őstermelői tevékenység megkönnyítését, mint olyan jogalkotási folyamatokat, amiben a kamara aktívan vett részt.
„Olyan fajsúlyos döntések születtek a gazdálkodók érdekében, mint például az adórendszer radikális átalakítása vagy a vidékfejlesztési források többszörösére emelése”
– mondta, hozzátéve, hogy az öntözésbe vont területek növelése tekintetében még vannak feladataik a kormánnyal közösen. „Sok közös teendőnk van még, amihez ma megerősítjük a szövetségünket, mert arra készülünk, hogy együtt felépítjük a jövő agráriumát” – zárta beszédét Győrffy Balázs.
Történelmi időket élünk, még a világjárványon sem vagyunk túl, a szomszédunkban pedig kitört a háború, ami újabb megpróbáltatások elé állít bennünket, figyelmeztetett Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, hogy még nem tudhatjuk, milyen nehézségek elé nézünk. „Ezen a helyzeten csak erős összefogással lehetünk úrrá. A mi meggyőződésünk, hogy építkezni csak békében lehet, és köszönjük a magyar kormánynak, hogy – következetesen képviselve a magyar emberek akaratát – a béke oldalán áll” – mondta, hozzátéve, hogy eközben nem feledkeznek meg a háború borzalmai elől menekülők megsegítéséről.
A magyar gazdák élelmiszersegélyeket ajánlanak fel és szállítanak a rászorulóknak, a napokban például, a malmok adományaként, 24 tonna lisztet visznek Kárpátaljára. Mint emlékeztetett, a Magyarok Kenyere program keretében, amelynek mottója, hogy „Egy kenyéren vagyunk”, azt vállalták, hogy mindig legyen kenyér a magyar emberek asztalán.
„Most eljött az idő, amikor minden eddiginél fontosabb a segítség, és ebben a helytállásban erőnket megsokszorozza az az erős szövetség, amiben dolgozunk. Ma megújítjuk ezt a szövetséget, amit közel három évtizede kötöttünk, és az első kézfogástól a mai napig tart. Bár írásba is foglaltuk, az a kézfogás egy életre szól” – érzékeltette az elnök, hogy bármilyen nehézséggel néztek szembe, mindig számíthattak egymásra. Mint emlékeztetett, értő fülekre találtak akkor is, amikor létrehozták a valamennyi gazdálkodót segítő, szolgáló Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát. Mint mondta, olyan köztestület alakult, amelyik segíti az ágazat szereplőinek együttműködését, megteremtve ezáltal a gazdaegységet és az agrárbékét.
A kongresszuson mintegy 2 ezer gazdálkodó, köztük ezer fiatal gazda vett részt.
Arra is emlékeztetett, hogy a Magosz a rendszerváltás időszakában a nulláról építkezve szerveződött a régi hagyományok alapján. Széles alapokon építkeztek határon innen és határon túl. Megosztották egymás között a tudást, a tapasztalatot és segítették a fiatalokat pályájuk kezdetén.
„A fiatal gazdák korszerűbb tudása és az idősebb generáció tapasztalatai egymást erősítve tesznek képessé bennünket arra, hogy a 21. századi kihívásoknak megfeleljünk”
– mondta Jakab István, hozzátéve, hogy a korszerű tudás birtokában okosan kell kihasználni erőforrásainkat. Hite szerint a Kárpát-medencei gazdák összefogásával közösen kell megteremteni az élelmiszer-önrendelkezésünket. „A Magosz a vidéki hátországot jelentette régen, és hiszem, hogy jelenti ma is. Egy olyan szövetségi rendszert alakítottunk ki, amelyik a teljes agrár- és élelmiszergazdaságot lefedi, ereje pedig abban rejlik, hogy a különböző ágazatokat képviselő szervezetekkel összefogva, a közös céljainkat felismerve és kifejezve, együtt, közös erővel küzdünk érdekeinkért” – foglalta össze az együttműködésük sikerét.
A számos elért eredmény közül Jakab István a gazdaságátadásról szóló törvényt emelte ki, amely szerinte úgy alapozza meg az ifjú gazda generáció jövőjét, hogy egyben versenyképessé teszi az ágazatot.
A vidék és a mezőgazdaság nem a múlthoz, hanem a jövőhöz tartoznak, ahogy a fiatalok, akik mellettünk és mögöttünk állnak, köszöntötte a résztvevőket, köztük a megjelent mintegy ezer fiatal gazdát Orbán Viktor miniszterelnök. Mint mondta, a szokásos együttlétet azonban beárnyékolja a háború. „Aggódunk a határ másik oldalán élőkért, és aggódunk saját magunkért is, mert nem tudjuk, hogy mindennek milyen következményei lesznek ránk nézve. Jól kell fölmérnünk, hogy a háborúnak milyen hatása lesz Magyarországra, és nemcsak katonai és geopolitikai összefüggésekben, hanem gazdasági, benne agrárgazdasági értelemben is. Az első, ami kedvezőtlenül érinthet bennünket, hogy – mivel Magyarország egy nyitott kereskedelmi kapcsolatrendszert épített ki – a teljes magyar külkereskedelmi stratégiánkat, amelynek fontos része az agrár-külkereskedelem, hozzá kell igazítani a mostani helyzethez, hogy a háború miatt beszűkült piacainknak legalább egy részét vissza tudjuk szerezni.”
A másik komoly veszély a szankciók problémája. „Olyan nemzetközi intézkedések várhatók a háborút megindító Oroszországgal szemben, amelynek következményeit a Nyugat is viselni fogja, és miután Magyarország a Nyugat része, így mi is viselni fogjuk” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ebből a szankciós politikából mindenképpen ki kell maradjon az energia területe.
Szólt arról is, hogy a magyar agrárgazdaság kitettsége a ma háborúban álló két ország piacai felé, különösen a kivitel tekintetében még menedzselhető. Az Oroszországba irányuló magyar agrár- és élelmiszerexport a teljes magyar agrárkivitel 2 százalékát, az Ukrajnába menő pedig az 1,8 százalékát teszi ki. A kettő együtt kevesebb mint 5 százalék, és bár ez sem kevés, az import jóval nagyobb arányt képvisel. Az Oroszországból importált nyersanyagok, beleértve a műtrágyát és a takarmányt is, a teljes behozatal mintegy 7 százalékát teszi ki, Ukrajnából pedig a behozatal 8,4 százaléka származik.
„Ez azt jelenti, hogy az importunk 15 százalékát érinti a háború, ami már sok”
– hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a közeli napokban olyan kormányhatározat várható, ami ezekre a problémákra reagál majd.
Áttérve a gazdakongresszus apropójára, szövetségeik megerősítésére, Orbán Viktor emlékeztetett az elmúlt 10 év közös eredményeire. Ezek között említette, hogy a magyar mezőgazdaság kibocsátása 2010 és 2020 között 29 százalékkal nőtt, az egy hektárra jutó hozzáadott érték 45 százalékkal bővült, a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége pedig több mint kétszeresére emelkedett. Tavaly, 2020-hoz képest, a magyar agrárexport tíz százalékkal nőtt. Nem hallgatta el azt sem, hogy a nemzeti élelmiszeripar ügyében azonban van még tennivalója a kormánynak. Ehhez egyrészt a kis és közepes vállalkozásokat kell megerősíteni, hogy csatlakozni tudjanak a feldolgozó kapacitásokhoz, az élelmiszeriparhoz. Az élelmiszeripari vállalkozások nagy része ugyanis most külföldi tulajdonban van.
„Olyan feldolgozóipart szeretnénk látni, amiben 80 százalékban magyar a tulajdonosi kör, mert csak ebben az esetben növelhető 80 százalékra az itthon feldolgozott magyar élelmiszerek fogyasztása”
– mondta Orbán Viktor.
„Át kell adnunk a múltnak azt a felfogást, hogy Magyarország egy olyan ország, amelyiknek nincsenek nyersanyagkincsei. Ez lehet, hogy igaz volt korábban, amikor a föld és a víz, mint nyersanyag, még nem értékelődött föl. Meggyőződésem, hogy Magyarország a jövő nyertese lesz, ha ezt a két nyersanyagot, a földet és a vizet jól használjuk ki, és egy ütésálló, saját magát ellátni képes, nemzeti szempontból is értelmezhető gazdaságot építünk föl” – zárta beszédét a miniszterelnök.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu, Bárdos B. Edit
