A jegybankelnök szerint a lengyel modellből is van mit tanulnunk, noha 2010 óta javult a helyzetünk. Az okok vizsgálatára és a következtetések levonására azonban a jövő hétig várnunk kell.
Szokásos heti Magyar Nemzetben megjelenő írásában a lengyel gazdaság fejlődését vette górcső alá Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A jegybankelnök úgy gondolja, hogy tőlük tanulhatunk a legtöbbet arról, hogy a kommunista múltból hogyan lehet sikeresen a jövőbe kormányozni egy országot.
Ezt támasztja alá szerinte az is, hogy
a V4 országok közül Lengyelország zárkózott fel a leggyorsabb tempóban az Európai Unió átlagához,
köszönhetően az 1991 és 2020 közötti időszak leggyorsabb tempójú növekedésének. Különösen figyelemre méltó, hogy a lengyel gazdaság – egyedüliként az unióban – még a 2007-2009 közötti válság alatt is növekedésre volt képes, így a V4-ek közötti utolsó helyről a csehek utáni második helyre kapaszkodott fel. Matolcsy szerint a lengyel növekedés különösen a 2006-2020 közötti időszakban volt kiemelkedő, vagyis az ország remekül használta ki az uniós csatlakozás körüli éveket, de a nagy pénzügyi válság, az azt követő görög- , majd euróválság és a koronavírus okozta válság ideje alatt is jól teljesített.
Míg az uniós átlaghoz a rendszerváltás óta Magyarország 17 százalékkal került közelebb, addig ez a lengyelek esetében 36,1 százalék, ám ennek jelentős része egyetlen évhez, 2009-hez köthető, amikor a magyar gazdaság 6,6 százalékot zuhant, miközben a lengyel 2,8 százalékot bővült.
Ez azonban mégsem csak egyetlen év előnye, hiszen a lengyel sikert egy hosszabb időszak alapozta meg.
Lengyelország ugyanis a külső adósság csapdájának elkerülésével képessé vált anticiklikus gazdaságpolitika megvalósítására, így például a 2007-2009 közötti időszakban a munkát terhelő adók csökkentésére. A jegybankelnök kiemelte a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének jelentőségét is, mely segítette az országban a különböző fejlettségű régiók azonos helyzetbe hozását.
Az oktatási reform eredményeként minden területen legalább 18 ponttal javultak a lengyel PISA eredmények.
Matolcsy szerint noha sok lengyel próbált külföldön szerencsét – a lakosság 12,7 százaléka, szemben a magyar 7,3 százalékkal – ezt az azonos kulturális háttérből – elsősorban Ukrajnából – érkező bevándorlók segítségével enyhítették. Fontos mindemellett, hogy a lengyel gazdaság térszerkezete jóval kiegyensúlyozottabb a magyarnál, így a második legnagyobb városban lakók száma 43 százaléka a fővárosnak, míg nálunk csak 12 százalék, ráadásul ezen kívül is több 400 ezer őt meghaladó város van az országban.
Ennek megfelelően Varsó súlya jóval kisebb a lengyel gazdaságban, mint a közép-magyarországi régióé hazánkban.
A lengyel gazdaság teljesítményét tovább erősíti, hogy 44 nemzeti bajnok működik az országban, míg Magyarországon csak 3 ilyen van (az OTP, a Mol és a Richter). Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások területén is rendkívül jól teljesítenek a lengyel vállalkozások. A kisvállalkozások még az uniós átlagnál is jobbak termelékenység területén, és a közepes vállalatok produktivitása is az uniós átlag 95 százalékára rúg. A mikrovállalkozások terén azonban Magyarországnál van az előny.
Matolcsy szerint a lengyel növekedés kapcsán fontos megemlíteni az infokommunikációs területen elért eredményeket, melyek területén szintén Lengyelország produkálta a leggyorsabb növekedést, így az ország piacvezető lett a régióban a globális vállalatoknak nyújtott üzleti szolgáltatások terén.
Az élelmiszeripar szintén sikertörténetnek számít a lengyeleknél, melynek egyik oka a gazdák szövetkezeti típusú gazdálkodása. Ez uniós szinten is a legalacsonyabb élelmiszerárakhoz vezetett. A jegybankelnök szerint a lakásállomány megújulása és a nagy mértékű újlakásépítés és a magas fokú banki digitalizáltság is előnyt jelent a lengyel gazdaság számára, akárcsak a sikeres adatreform.
Matolcsy szerint a lengyel gazdaság elsősorban a rendszerváltást követő első két évtized során teljesített jobban a magyarnál, azóta már fej-fej mellett haladunk, azonban míg a lengyel modell mára fenntartható lett, addig a magyar modell esetében még vannak teendők.
A jegybankelnök záró soraiban az okok vizsgálatát és a következtetések levonását ígéri a következő hétre.
Forrás: Világgazdaság, KGB
