Nyár végén, ősz elején gyakran jelentkező fejlődési rendellenesség a paprikán és a paradicsomon kialakuló hajtásvégsárgulás és a paradicsom vízkórságának vagy ödémájának nevezett betegség.
Alapvetően nem okoznak súlyos terméskiesést, többnyire csak ijesztő látvány a fólia alatt kisárgult paprikahajtás és a hólyagos levelű paradicsom – bár ez utóbbit ha időben nem vesszük észre és nem kezeljük, egy nagyon súlyos gombás betegség, a botrítisz is megjelenhet a beteg levelek fonákán, ami gyorsan „lerendezheti” a növényeinket. Ez utóbbi csapadékos, párás őszi időjárás során szabadföldön is megfigyelhető.
Júliusban-augusztusban hozzászoktunk a rendszeres nagyadagú öntözéshez, ilyenkor egy-egy paprika vagy paradicsom képes naponta 2-2,5 liter vizet is elpárologtatni, és ha gyengébb a növekedés, fokozzuk a fejtrágyázást, tovább növeljük a vízadagot, amire általában kedvezően reagálnak a növényeink.
Időközben megfeledkezünk arról, hogy augusztus végén, szeptemberben jelentősen csökken a napfény ereje, rövidülnek a nappalok, és egyre hűvösebbek az éjszakák, vagyis egyre kevesebbet párologtat a paprika és a paradicsom.
Gyengébb növekedés?
Akkor adjunk több vizet és tápanyagot – gondolhatnánk –, hiszen a recept nyár folyamán mindig jól bevált. A megváltozott körülményeket nem érzékeljük, a sok víz gyorsan túlöntözéshez vezet, hatására a paprika és a paradicsom hajtásai, fiatal levelei kisárgulnak, jellegzetes tápanyaghiányt, többnyire a vasra emlékeztető klorózist mutatnak.
Sokan – ismerve a vashiánybetegséget – valamilyen vastartalmú lombtrágyával kezdik kezelni a növényeket, többnyire sikertelenül. A jelenség oka a túlöntözésből adódó levegőtlen talaj, amelyből néhány tápelemet (vas, mangán, cink) nem tud a növény hasznosítani. Lombtrágyázás helyett
az öntözés azonnali megszüntetését javasoljuk, intenzív napközi szellőztetést, és ami a legfontosabb, alapos talajlazítást, talajlevegőztetést úgy, hogy a gyökereket ne sértsük meg!
A kezelés hatására gyorsan, 2-3 nap után elkezd visszazöldülni a hajtás!
A paradicsom esetében is a középtáji levelek fonáki oldalán kialakuló hólyagosodást a sok víz, a magas páratartalom okozza.
A tünetek először mindig a szellőzőktől, fűtéstől távol eső helyeken alakulnak ki, többnyire a kisebb méretű, rossz szellőzésű sátrak közepén. Az ödémának vagy vízkórságnak is nevezett betegség más zöldségfajokon is megfigyelhető (pl. fejes káposzta, uborka stb.). Ha időben felismerjük, és az öntözés átmeneti szüneteltetése mellett intenzíven szellőztetünk, a vízhólyagok beszáradnak. Igaz, nem szép látvány a beszáradt foltok, és az ilyenkor deformálódó levélzet, de
súlyosabb terméskieséssel nem kell számolni.
Ha elhanyagoljuk vagy nem vesszük időben észre, gyorsan kialakulhatnak a felrepedt vízhólyagokon gombás fertőzések, amelyek a növény teljes pusztulását okozhatják.
Forrás: agroinform.hu, Dr. Terbe István
