A világ műemlékvédelmének legmeghatározóbb szakmai szervezete, az ICOMOS 1984 óta ünnepli a műemlékeket minden év április 18-án. Az idei Világnapot az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, a Miniszterelnökség, valamint Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkársága és Szentendre Polgármesteri Hivatala rendezte meg.
„Közös örökség – közös felelősség” a Kulturális Örökség Európai Éve 2018 jegyében, Szentendrén elnevezésű ünnepi konferencián köszöntőt mondott Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára, aki egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kormány az elmúlt években határozott és hathatós tevékenységet végzett az örökség, és kiemelten a műemlékek védelmében. Sorra vette a műemlékvédelmet szolgáló kormányzati intézkedéseket a hatósági rendszer polgárbarát átalakításától az aktív és passzív támogatási rendszereken át a célzott örökségvédelmi programokig. A Népi Építészeti Programban 2017-ben több mint 40 építmény értékmegőrző megújulása indult el, a márciusi felhívásra mintegy 400 kérelem érkezett, az idén rendelkezésre álló másfél milliárd forintos keretösszeg több mint kétszeresének igénylésével. A határon túli épített kulturális értékeink megőrzésére indított Rómer Flóris Tervben 2018-ban 160 millió forint kerül felhasználásra. A Nemzeti Kastély és Vár Program keretében 55 milliárd forintból 45 kastély és 34 vár megújításának előkészítése után 2018-ban olyan kiemelt építkezések és felújítások indulhatnak, mint a szabadkígyósi Wenckheim, a tatai Eszterházy, a nádasdladányi Nádasdy, a füzérradványi Károlyi és a dégi Festetics kastély, valamint a majki és a kamalduli remeteség vagy a sümegi püspöki palota, váraink közül a hollókői, füzéri és diósgyőri vár turisztikai célú fejlesztése. A Széchenyi 2020 keretében a Világörökségi helyszínek fejlesztése program 2016 és 2018 között összesen 11,5 milliárd forintos keretösszegből biztosít forrást a világörökségi és világörökségi várományosi helyszínek turisztikai fejlesztésére. Folytatható a programok sora a Modern Városok Programmal, amelyben a műemlékvédelmi tevékenység egy összefüggő városfejlesztési stratégia részeként jelenik meg. Eger ennek kiváló példája, ahol a vár és környezetének fejlesztése mellett a Minorita templom, az érseki palota-együttes újabb épületrészei, legújabb programelemként pedig a székesegyház liturgikus terének megújulása válhat a városfejlesztés elemévé. (Forrás: Miniszterelnökség).
A Polgári Kisgazdák szerint a műemlékek helyreállításának egyik fontos célja, használható funkciót adni a régi korokból fennmaradt épületeknek. Világszerte felerősödő igény a múlt értékeinek a megőrzése, és az integrált műemlékvédelem keretében történő hasznosítása. Az épített örökség a nemzeti önazonosság egyik hordozója. (KPE)
