Magyarország számára kiemelt fontosságú mind a vadon élő beporzó rovarok, mind pedig a mézelő méhek védelme – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a V4 országok környezetvédelmi vezetőinek a bio-diverzitás védelméről folytatott megbeszélésen.
A táj Tátra Lomnic határában – A kép forrása: parameter.sk
A Tátra Lomnicon tartott rendezvényen elhangzott, hogy hazánk élen jár a vadon élő beporzó fajok jogi megóvásában. Már 1988-ban védelem alá került az első vadméhfaj, ezt 2008-ban további tizenkettő követte.
Balczó Bertalan – A kép forrása: kormany.hu
Magyarországon hozzávetőlegesen 12 házi méh család jut egy négyzetkilométerre, ez az Európai Unió tagállamai közül az egyik legnagyobb „méhsűrűség”. Ezért is fontos a magyar méhvédelem. Hazánkban mintegy 20 ezren foglalkoznak méhtartással, ők összesen 1,2 millió méhcsaládot tartanak. Évi 25 ezer tonna mézet termelünk, ami az EU méztermésének 10 százaléka. A helyettes államtitkár beszámolt az Agrárminisztérium beporzók védelmében folytatott tevékenységéről, a legfontosabb programokról és a figyelemfelhívó eseményekről – írja az Agrárminisztérium Sajtóirodája. Fejlett a magyar méhvédelem, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közösen lép fel az előírások betartásáért. Balczó Bertalan szerint egyes nemzeti park igazgatóságoknál gyakorlat, hogy ahol előkerül egy-egy veszélyeztetett beporzó, pl. az óriás poszméh, a területen gazdálkodóval közösen határozzák meg azokat a gazdálkodási módszereket, amelyek az adott területen, hosszú távon is lehetővé teszik a faj fennmaradását. Ezen kívül idén már 8. éve folyik a méhkockázati monitoring program az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal együttműködésében. Ebben azt vizsgálják, hogy a termelők betartják-e a méhvédelmi előírásokat. A V4 környezetvédelmi találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy javítani kell a méhek és a beporzást végző többi rovar helyzetén. Ebben a folyamatban pedig elengedhetetlen az országaink közötti regionális együttműködés, a rendszeres konzultáció és a tapasztalatok megosztása. Permetezéskor ügyelni kell a növényvédő szerek engedélyokiratában feltüntetett, a nem cél rovarok védelmében meghatározott védőtávolság betartására, hogy a permet ne sodródjon el a kezelt szántóföldi kultúráról. A nitrogénmegkötő (pl. somkóró, szarvaskerep, herefélék, bükkönyfélék, baltacím, lencse, szója), valamint az ökológiai jelentőségű másodvetésű növénnyel (pl. hajdina, mézontófű, csillagfürt, somkóró, olajretek, fehér-mustár) hasznosított területek ugyancsak számos hasznos és közömbös állatfaj számára biztosítanak élő-helyet. A beporzó rovarokra kockázatos vagy veszélyes növényvédő szerek alkalmazását ezek esetében ugyancsak ajánlott kerülni. (Forrás: magro.hu)
