360 fokos videó: a mangalica tenyésztő lány, Fekete Zsóka farmján jártunk

Fotó: Hírek 360

Losonczi János a KPE Hajdú-Bihar megyei Elnöke szerint a fiatalok integrálódása a szakmához a családi példamutatáson is múlik. Külön kiemelte, hogy a három diplomás hölgy mára elismert agrárvállalkozóvá vált.

Hajdúböszörmény – Ha valakiről kiderül, hogy mangalicatenyésztő, akaratlanul is valamiféle furcsa, gumicsizmás alakot képzelünk el. Fekete Zsókát, a hajdúböszörményi fiatal tenyésztőt meglátva azonban minden sztereotípia szertefoszlik bennünk. Egy 32 éves, háromdiplomás, csinos lányról beszélünk, aki szívvel-lélekkel végzi a munkáját – ebből láttunk egy kis ízelítőt farmján.

Mielőtt beléptünk volna a telephelyre, az autójából lábzsákot vett elő, melyet már a kapuban fel is húztunk, ő maga pedig gumicsizmára cserélte a sportcipőt. A telep higiéniája miatt, a fertőzések bevitelének elkerülése végett szükséges eljárás ez, hiszen egy értékes törzsállomány található a kerítésen túl elterülő épületekben.

A kezdetek 2012-re tehetők, amikor pályázati támogatás révén megvásárolták az első húsz kocát, majd kiderül, hogy az állatok több mint a fele vemhes. A Hajdúböszörmény után található régi TSZ-központot átalakították egy olyan teleppé, ami a sertéstartásnak legmegfelelőbb.

– Édesapám biozöldség-termesztéssel foglalkozott, így a terveim között szerepelt, hogy zöldségfeldolgozással foglalkozzak, mint élelmiszermérnök. Mivel régen a nagyszüleink is mangalicát tartottak, gondoltuk, a mellékterméket majd a mangalicák tudják hasznosítani. Amikor 2012-ben megérkeztek ide a kocák, és elkezdtek rá egy hétre fialni, hirtelen ötven állatunk lett. Ekkor még nem tudtuk, hogy mit hogyan csináljunk, végül a tenyésztés mellett döntöttünk, így egyre több mangalica lett a telepen. Végül úgy döntöttünk, nem a zöldségfeldolgozással fogunk foglalkozni, hanem az állatokat dolgozzuk fel. Egyre népszerűbbek lettek a termékeinknek, és 2013-ban az első Országos Mangalica Fesztiválon termékdíjat nyertünk – idézte fel Zsóka. Azóta pedig már több termékdíjjal büszkélkedhet, szárazáru- és hússajt-kategóriában is.

Jelenleg saját készítésű, biotakarmányt adnak az állatoknak. Granulátumot készítenek, ami sokkal emészthetőbb az állatok számára, mint a takarmány, és jobban hasznosul. A tenyészállományban minden egyes mangalicának származási igazolása van. Fekete Zsóka azt is elárulta nekünk, mit kell tudnunk a mangalicáról.

 

 

 

 

 

 

 

Fotó: hajdupress.hu

– Ez a fajta lassan hízik, ez a különlegessége és nehézsége is egyben. Hosszú ideig tart a hizlalási folyamat, legalább egy–másfél évig zajlik a tartása a hízónak. A zsírszövetek sokkal jobban beépülnek a hússzövetek közé, így a hús sokkal lágyabb, omlósabb lesz. Nyilván ez függ a takarmányozástól is, mi saját takarmányt adunk nekik rengeteg kiegészítővel, zölddel: tököt, lucernát kapnak az állatok, ez sokban befolyásolja a hús minőségét és a telítetlen zsírsav magas arányát. A mangalicazsír omega-3 és omega-6 zsírsavakat tartalmaz, ez sokkal egészségesebb, sokkal jobban meg tudja emészteni a szervezet, így aki fogyasztja, nem hízik el, a szervezet energia formájában tudja hasznosítani.

Sokak szerint fanatikus

A böszörményi farmon 160–180 kilósan vágják le az állatokat, hetente két–három mangalicát. A hús feldolgozását is Hajdúböszörményben végzik, kézműves termékeik pedig Európa-szerte kerülnek éttermek konyháira. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete által eljutott már Madridba a Salón de Gourmets világkiállításra, de rendszeres felvásárlója egy berlini Michelin-csillagos étterem is. Magyarországon nemzetközi séftalálkozón is bemutatta már termékeit, azóta több partnere lett a piacon. Itthon célirányosan Budapestre szállít.

(haon.hu)