Nagy ívű, ugyanakkor merész terveket állított fel a pénzügyi kormányzat, hiszen az európai gazdaságot megroppantó brüsszeli szankciók ellenére 2023-ban nemcsak a költségvetési hiány, de az államadósság csökkentését is célul tűzte ki.
Ismert, a költségvetés a pandémia nyomán került nehéz helyzetbe. A hiány 2021-ben 7,1 százalékra ugrott, 2022-ben pedig 4,9 százalék volt. Az idei esztendőre szóló tervek értelmében 2023-ban már csak 3,9 százalékos lehet a hiány. Mindezt úgy próbálja megvalósítani a pénzügyi kormányzat, hogy 3358 milliárd forintot akar a különböző családtámogatási programokra fordítani, 1395 milliárd forintot honvédelemre, 2806 milliárd forintot oktatásra, 2801 milliárd forintot pedig egészségügyre kíván költeni.
A kormány az államadósság csökkentését célzó terveit sem adja fel. A GDP-arányos államadósság 2021-ben 76,8 százalékos volt, ami 2022-ben a pandémia nyomán kialakult nehéz gazdasági helyzet ellenére is csökkent, 73,5 százalék volt.
Az idei tervek szerint 2023-ban a GDP-arányos államadósság nagymértékű csökkenésére számíthatunk, 69,7 százalékos lesz. Összehasonlításul: az EU-átlag 2022-ben 86,9 százalék volt. Az eurózóna átlaga pedig 94,3 százalék – vagyis a magyar államadósság mértéke már most is jóval kedvezőbb az uniós átlagértéknél. Ráadásul az államadósság számos uniós országban is jócskán meghaladja a már kezelhetetlennek tűnő százszázalékos vagy az a fölötti szintet.
A sort Görögország nyitja, ahol tavaly a GDP 174 százaléka volt. Olaszországban sem jobb a helyzet, az államadósság szintje a GDP 146,5 százaléka. Spanyolországban 114,8 százalék, Franciaországban 112,2 százalék, Portugáliában 115,2 százalék, Belgiumban pedig 105,1 százalék a DGP-arányos államadósság.
Magyarország államadóssága a polgári kormány 2010-es hatalomra jutásakor a GDP 83,6 százalékát érte el. Az Orbán-kabinet ezt csökkentette le 2019-re 65,3 százalékra. Utána azonban jött a koronavírus-válság, amely olyan mértékű gazdasági világválságot okozott, ami a magyar gazdaságot is megviselte, és leromlottak az adatok a 2021-es 76,8 százalékos szintre.
Ha nem lennének a szankciók és a miattuk meginduló energiaár-cunamik, akkor nemcsak a külkereskedelmi egyenlegünk, de a nemzeti költségvetésünk is többletet mutatna. Az adatok azt jelzik, hogy energiaimportunk a 2021-es GDP-arányos 4,4 százalékról 2022 végére akár még át is lépheti a tízszázalékos bűvös határt, így a háború előttinél 10 milliárd euróval többet, 6,8 milliárd euró helyett 16,5 milliárdot fizethettünk.
Az energiaár-cunami nélkül tavaly a külkereskedelmi termékegyenlegünk GDP-arányosan 1,2 százalékos többlettel zárt volna, a várható ötszázalékos hiány helyett. A költségvetés pedig 0,1 százalékos többlettel rendelkezne 2023-ban, a 3,9 százalékos várható deficit helyett. A pénzügyi kormányzat számításai szerint az energiaszámla 2023-ban már csökkenni fog, ami növeli a költségvetési és a folyó fizetési mérleg mozgásterét.
Idén a rekordmagas szankciós árak miatt 16,5 milliárd euró lehetett a nettó energiaimport mértéke, amely tízmilliárd euróval több, mint az ukrajnai háború kirobbanását megelőző békeidőben – mindez úgy, hogy a 2010 óta a felhasznált energia mennyisége gyakorlatilag nem változott. 2010-ben 1119,8 petajoule volt, 2021-ben pedig 1157,5 petajoule, vagyis csak és kizárólag a szankciós áremelkedés okozta az energiaszámla-növekedést. Mivel az időszakra a nagymértékű gazdasági növekedés a jellemző, ez azt is jelenti, hogy hazánkban jelentősen nőtt az energiahatékonyság.
Az idei esztendőre a most tapasztalható viszonylag alacsony energiaárak miatt 12,1 milliárd eurós nettó energiaimport-érték várható, ez amúgy több mint negyedével kevesebb, mint a csúcsot jelentő 2022-es esztendő mutatója.
Ami a kötvények világát illeti, elmondható: hazánk sikeres devizakötvény-kibocsátást hajtott végre, ami azt jelenti, hogy a válsághelyzet ellenére is képesek vagyunk az ország finanszírozásának biztosítására, a piaci bizalom megmaradt a magyar gazdaság iránt.
Az elmúlt két hónap, vagyis december–januárban összesen 4,25 milliárd dollárt vont be az adósságkezelő. Háromszoros volt a kereslet a magyar devizakötvények iránt. Ez azt jelenti, hogy Magyarország felé, a magyar gazdaság felé töretlen a bizalom, a gazdasági teljesítményben, a stabilitásunkban bíznak a befektetők, hitelezők. Mindehhez hozzátartozik még az is, hogy ezzel együtt január elejére a devizatartalék megközelítette a 42 milliárd eurót.
Soha ilyen magas devizatartalékkal még nem rendelkezett hazánk.
Ma magasabb a tartalékunk, mint amikor 2008 végén a dollárbaloldal elhibázott válságkezelése miatt arra kényszerült az ország, hogy az IMF-től 12,3 milliárd eurós és az Európai Uniótól 6,5 milliárd eurós devizakölcsönt vegyen fel. A dollárbaloldal bukása után a polgári kormány már 2011 végén 37,8 milliárd eurós szintre futtatta fel a tartalékot.
