A Bizottság megtárgyalta a nemzetközi szőlő- és borpiacokon kialakult felvásárlási, nagy- és kiskereskedelmi áralakulásokat, valamint a hazai szőlőszüret tapasztalatait.
A kép forrása: velovebalaton.hu
A hazai szőlő- és borárakat nagymértékben befolyásolják az export- és importpiacokon kialakult árak. Európában két irányú ármozgás figyelhető meg most. Egyfelől a görög, a ciprusi és a portugál belső piacokon emelkednek a szőlő- és borárak, mert ott a szárazra fordult időjárási körülmények miatt visszaestek a hozamok. Ezzel ellentétes a francia, az olasz és a német piac ármozgásai. Ott a felvásárlási árak enyhe esést mutatnak. Magyarországon az utóbbi trend figyelhető meg. Ugyanakkor az előző évi borkészletek a magyar borvidékeken az időarányos mértéknél erőteljesebben fogynak, de Tokaj-hegyalján és a Kiskunságban ezzel ellentétes folyamat tapasztalható, mert ezen a két utóbb említett borvidékre egy enyhe mértékű készlet-felhalmozódás jellemző. Ma Magyarországon a termőszőlő területe a 60 és a 70 ezer hektár közé tehető. Sajnos a 2010 előtti évek elhibázott támogatáspolitikája negyed század alatt a termőterület mintegy 40 százalékos zsugorodását eredményezte.
A kép forrása: agroinform.hu
Ebben az esztendőben feltűnő, hogy a szüret legvégén járva, az Agrárminisztérium adatai szerint még csak 35 ezer hektár termőszőlő termése után kértek a gazdálkodók szőlő származási bizonyítványt. Ez az adat az előző év ugyanezen időszakában már 59 ezer hektár volt. Az elmúlt nyolc esztendő kiemelkedő eredménye az, hogy nagyon sok termőszőlő újult meg, ami ma már nagyobb és jobb minőségű hozamokat eredményez. Szintén az Agrárminisztérium adatai alapján 2018-ban Magyarországon 4 millió 250 ezer mázsa szőlő termett, és mintegy 3, 3 millió és 3, 5 millió hektoliter között várható az idei bortermés, ráadásul sokkal jobb minőségi mutatókkal, mint az előző esztendőkben. A 2017-es év adataival összehasonlítva, amíg 2017-ben 77 mázsa szőlő termet országos átlagban egy hektár területen, addig 2018-ban 112 mázsa. A szőlőtermelőknek ugyanakkor komoly munkaerőgondjaik vannak. Közismert, hogy a szőlő nagyon kézimunka-igényes növény. Ezzel együtt szembesülni kell azzal, hogy egy év leforgása alatt a minimálbér 23 százalékkal, a garantált bérminimum 37 százalékkal, a munkabérhez kapcsolódó járulékterhek pedig 66 százalékkal emelkedtek. Ezt a helyzetet tovább nehezíti az, hogy a mai szőlőtermesztési technológiák egyre inkább megkövetelik a szakképzett munkaerő alkalmazását, és ez esetben a garantált bérminimum, azaz a havi bruttó 180 500 forint alkalmazása a kötelező. Ugyancsak további járulékos költség a dolgozók kötelező szakmai felelősségbiztosítása, mert ennek hiányában egy esetlegesen bekövetkező üzemi baleset kártérítési igénye egy egész vállalkozást is képes lenne bedönteni.
Varga-pincészet a Balatonnál. – A kép forrása: programturizmus.hu
Összegezve: az látszik, hogy technológiai oldalról és az ezzel szorosan összefüggő termelékenység oldaláról fel kell zárkózni az európai színvonalhoz. Ehhez kell társulnia a szintén európai színvonalú felvásárlási áraknak, ami akkor garantálható, ha a termelők garantált minőségű terméket tudnak produkálni. Ez utóbbi pedig csak akkor lehetséges, ha a technológiai fegyelem pontosan be van tartva. Azaz, a szőlő- és borágazatot termelői oldalról komolyan szabad csak venni. De! Ez mind kevés. A Magyar Államnak továbbra is meg kell teremteni a termelők számára egyszerűen lehívható nemzeti és európai uniós támogatások rendszerét. Ugyanakkor, ha ez mind megvalósul, akkor megakadályozhatatlan az, hogy a világpiacon a magyar bor ismét elfoglalja a történelmi korokban már korábban elfoglalt, de átmenetileg meggyengült, méltó helyét. (Forrás: a KPE albizottsági ülésre kiküldött mezőgazdasági szakembere)
