1956-ban is szabad és független Magyarországot akartunk magunknak a nemzetek Európájában – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulója alkalmából a Zeneakadémián rendezett díszünnepségen.
Úgy fogalmazott: 1956. október 23-án a magyar nemzet ősi jussát követelte vissza, szabadon akart dönteni arról, miként éljen. „És mi akkor is magyar, vagyis európai életformát akartunk magunknak. Szabad és független Magyarországot a nemzetek Európájában. És ebben nem is volt ellentmondás, mivel Európa nyugati fele akkor még valóban a szabad nemzetek közös hazája volt” – emelte ki. Orbán Viktor hangsúlyozta: „a haza mi vagyunk mind”, ez a törvény, ahogy az is törvény, hogy „haza csak addig van,
amíg van, aki szeresse”, aki áldozatot hozzon érte. Úgy látja, 1956-ban „összeadódtunk”, és „hát csodát is tettünk”, soha nem látott magasságokba emelkedtünk, és ma is ebből a csodából élünk.
Arról is szólt: sem Európa, sem Magyarország nem maradhat meg, ha önmaga ellen fordul, és szembemegy mindazzal, ami élteti, ha saját múltja és ősei ellen fordul, ha szakít a szabadság, függetlenség és keresztény testvériség hármas fundamentumán létrejött
életformával, amely Európát és benne Magyarországot a világtörténelem legsikeresebb földrészévé tette. A kormányfő kijelentette: mi magyarok ezer év alatt nyertük el a tudást, hogy mindig az állandóra és a maradandóra tekintsünk, „Istenre, hazára, családra”. „Ma sem választhatunk ennél jobb vezércsillagot” – vélekedett a miniszterelnök, aki azzal zárta szavait: „Dicsőség a hősöknek!”
MTI
