Ugron Ákos Gábor, az Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős helyettes államtitkára elmondta, a balatoni halgazdálkodási társaság a teljes költséget támogatásként kapta meg.
Hasonló módon segítették a horgászturisztikai szempontból szintén fontos Tisza-tavi halgazdálkodókat és a ráckevei Duna-ág ökológiai, illetve élőhely-fejlesztési projektjét is. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 195 millió forintos támogatást kap a volt keszthelyi halászati kikötőjének horgász-centrummá alakításához, és 28 millió forintot kapott korábban a menyhal visszatelepítésére a Balatonba. Mindig probléma volt a csatornán felúszó pontyok és harcsák védelmének biztosítása. A rács elsődleges funkciója, hogy megakadályozza a nagytestű és nagy értékű balatoni halak feljutását ívási időszakban az olykor alig pár lépés szélességű árkokra. Ezek a halak szeretik a szűk csatornák, árkok sekély vizében letenni ikráikat, és ilyenkor védtelenek az orvhalászokkal szemben. Az új műtárgy hasznos azokban az esetekben, amikor a busák tömegesen úsznak fel a Nyugati-övcsatornába a Balatonból, mert ilyenkor azokat csapdába lehet ejteni, így nem tudnak visszaúszni a Balatonba. A rács lehalászás idején megakadályozza a kiszökő, idegenhonos halak Balatonba jutását. A halrács állíthatósága lehetővé teszi az átjutó halak méret szerinti szelektálását is. A tavaszi vízeresztéskor 55 tonna angolnát fogtak be a Sió-zsilipnél elhelyezett angolnacsapdákkal. A befogott egyedek minimum 27 évesek – hiszen 1991 óta nincs angolnatelepítés a Balatonba. Bár az idős példányok nem nagyon keresettek, értékesítésükből közel 100 millió forint folyt be, amit tógazdasági rekonstrukcióra szánnak. (Forrás: agrofórum.hu)
