Mi kisgazdák a Fidesz-frakcióban fegyelmezett frakció tagok vagyunk, az azonban ritkán fordul elő, hogy egy-egy személyi döntés örömet is okozzon.

Őszintén és szívből gratulálunk Kövér László képviselő társunknak házelnökké választása alkalmából. Azt reméljük, abban bízunk, hogy magas és fontos pozíciója nem akadályozza a jövőben sem abban, hogy számunkra nagyon fontos gyűléseinken, találkozóinkon vendégül láthassuk. Ez a választás minden kisgazda számára örömteli esemény volt, ezt a napot nagyon vártuk.

A Magyar Nemzet Online-ról idézzük Kövér László nyilatkozatát:

Új házszabályt alkotna 2014-re, és szakaszosabb ülésezési rendet vezetne be Kövér László, akit csütörtökön választottak házelnökké. A politikus az MTI-nek adott interjúban elmondta, politizáló házelnöknek készül.

Kövér László politizáló házelnökként írta le azt a szerepkört, amelyet betölt majd a Ház élén. "Nem okozok meglepetést, ha azt mondom, nem szerettem soha a protokollt" - mondta, hozzátéve, meglepő lenne az is, ha azt mondaná, a nem politizáló házelnökök modelljét szeretné követni.

Rámutatott, lesznek olyan célkitűzései, amelyek a Ház normálisabb működésével, tekintélyének megerősítésével függnek össze. Mint mondta, 1990-től kezdve a parlament tekintélye fokozatosan épült le, s ez nem független a képviselők viselkedésétől és a sajtó "tálalásától" sem. Úgy vélte, az elmúlt években eljutottak egy olyan mélypontra, hogy "egyes miniszterek kirakták a motyójukat a bársonyszék előtti kisasztalra, és ott falatoztak, ha megéheztek, és bizonyos képviselőcsoportokban bevett dolog, hogy behozzák az üdítőiket az ülésterembe". Ezek csak a legkirívóbb példák, de minden ilyen, bagatellnek számító, ám az Országgyűlés tekintélye szempontjából fontos problémát meg kell oldani. Ide sorolta még az érintkezést a sajtóval, a dohányzás ügyét, a beléptetést és a parkolást. A tévéstábokat nem engedi vissza az ülésterembe.

Leszögezte: 2014-re - amikorra megváltozik a Ház jellege, hiszen feleannyi képviselő lesz, mint most - érdemes lenne új házszabályt alkotni.

Az ülésvezetés és a Jobbik kapcsolatáról szólva azt mondta, megérti a párt helyzetét, hiszen egyszerre kell konszolidált pártként beilleszkednie egy olyan szisztémába, amelyet a választások előtt még rendszerellenes mozgalomként támadott, valamint azt a látszatot fenntartani, hogy továbbra is ilyen mozgalom, és támadja azt a rendszert, amelyben benne ül. "Értem ezt a feloldhatatlan dilemmát, és bizonyos értelemben együtt érzően nézem azt a vergődést, amelyet a Jobbik produkál" - tette hozzá, megjegyezve, annak örülne, ha a Jobbik megtalálná a normális határokat, és azokat nem lépné át.

Szerinte jobb lenne egy szakaszosabb ülésezési rendet bevezetni, amelyben kis ciklusok vannak. Mindezt azért, hogy a parlament viszonylag koncentráltan tudjon a plenáris üléseken dönteni, vitázni, több idő jusson a bizottsági munkára, valamint arra, hogy az egyéni képviselők több időt tudjanak fordítani választókerületi munkájukra. Nagyjából az 1998 és 2002 között már kipróbált irányba kellene mozdulni, de ebben is, miként minden, a Ház működését érintő kérdésben, számít a képviselők és a frakciók javaslataira.

Arra a kérdésre, nem esett-e neki rosszul, hogy a házelnöki kinevezés egy nagyobb forgatókönyv része volt, amely szerint Schmitt Pál leköszönő házelnök után második befutóként került a posztra, úgy válaszolt: a politikus is csak ember, neki is vannak személyes szempontjai. "Az én házelnöki tekintélyemet, ha lesz ilyen, nem az fogja befolyásolni, hogy nem a parlament alakuló ülésének a napján választottak házelnökké, hanem az, hogy megállom-e a helyemet" - közölte.