A vita során jól érzékelhetően megmutatkozott három különféle álláspont. Az MSZP és az LMP álláspontja Trianonról, a nemzeti megemlékezés szükségességéről és annak tartalmáról sok mindenben egymással azonos, az eltérések inkább hangsúlybeliek. Ezek a pártok, és így parlamenti képviselőik nem tudnak, vagy nem akarnak egységes nemzeti álláspontot kialakítani Trianonról, a legfontosabb nemzeti, történelmi hagyományainkról. A két párt álláspontja tehát, akár egynek is tekinthető. A jobboldali pártok nézeteiben vannak ugyan különbségek, de a nemzeti jelképek megítélésében jelentős eltérés nem lehet. A kisgazda álláspont a nemzet alapvető kérdéseiről, hagyományainkról, jelképeinkről száz éve nem változott. Szilárd nemzettudatot képviselünk és mindenkor készek vagyunk nemzeti értékeinket, hagyományainkat megőrizni, megvédeni.

A KPE elnöke dr. Turi-Kovács Béla parlamenti felszólalásában többek között elmondta:
"Trianon megítélése egyfelől némelyeknek történelmi kérdés, és történelmi kérdésként igyekeznek ezt kezelni, másfelől pedig megítélésem szerint alapvetően egy nemzeti érzés."
Elmondta továbbá hogy: "Határozott álláspontom az, hogy még árnyalatnyi különbségek sem lehetnek abban, hogy Trianon a magyar nemzet számára mit jelent. Egyfelől egy hatalmas traumát, de másfelől valami mást is kell jelentsen: a tanulságokat. Ha csak a traumánál maradunk, és nem vagyunk hajlandók a traumából levonni a tanulságokat is, akkor megrekedünk, megállunk."

Elhangzott továbbá a felszólalásban, hogy: "Itt ki kell mondanom azt is, hogy a szövetségen belül is nyilvánvalóan különböző nézetek lehetnek különböző történelmi kérdésekről. Én személy szerint ott voltam a turul megvédése érdekében, nemcsak ott voltam személy szerint, hanem ott voltak azok a kisgazdák is, akik engem követnek, mert fontos ügynek tartottuk a turul védelmét."

"Fontos ügynek tartom azt is, hogy Árpád szerepe a történelmünkön belül végre úgy jelenjen meg, ami nem ellentétes Szent István megítélésével, hanem megfelel az ország alapító Árpád a nagy magyar ember elismerésének. ... Én azt gondolom, ha van értelme újra és újra emlékezni - bizonyos vagyok abban, hogy erre szükség van - akkor nem a gyász elsősorban és nem is megítélésem szerint valamiféle homokszórás a fejünkre, hanem világos és egyértelmű nemzeti jövőkép kialakítása."

"Számomra ugyanis világos és egyértelmű, hogy a nemzeti jelképek védelme, azok megvédése nélkül lehetetlen olyan öntudatot teremteni Magyarországon, amely egy egységes nemzetet jelent. Ezért tartom ezt annyira fontosnak. Nem egyszerűen szellemi átalakulásnak tartom azt az indítványt, amely bekerült ide a szoborügyben, hanem olyannak, amely meggyőződésem szerint azt jelenti, hogy ez a szövetség a magyar jelképeket is világosan és egyértelműen meg kívánja védelmezni. Ebben társak kell legyenek minden oldalról azok, akik elkötelezettek a nemzet iránt."