Belga találmány rendszerbe állítását ajánlják a gyümölcskertészeknek a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományi Centrumának kutatói az idei nyáron heti rendszerességgel visszatérő, több ezer hektárnyi termést tönkretevő jégesők ellen. Írja a július 7-ei Magyar Nemzet. Az időjárás-módosító gépezet lökéshullámokkal működik, hatására két-három kilométeres körzetben megszűnik a villámlás, kivilágosodik az ég -tájékozatott Szabó Zoltán professzor.

A Debreceni Egyetem kutatói másfél évvel ezelőtt bukkantak rá a 2004-ben kifejlesztett belga lökéshullám-generátorra. Az ágyú belsejében hét másodpercenként acetilgáz robban fel, s ez nagy energiájú lökéshullámokat hoz létre. Ezek a felhőkbe jutva akadályozzák meg a pozitív és negatív töltések elemi erejű találkozását, illetve a hideg és meleg levegő hirtelen összeütközését, csökkentve ezzel a vihar, illetve darabos jég kialakulásának esélyét. A jégágyúk viszonylag olcsón - ötvenezer euróért - beszerezhetők, éves működtetésük költsége félmillió forint. Költsége a jégháló árának is csak a tizede, igaz hatásosságban valószínűleg alulmúlja azt.
Az eszközt már több európai országban használják, és a tapasztalatok azt igazolják, hogy 80 hektárnyi gyümölcsös biztosan megvédhető vele a jégversétől. A települések védelmére viszont kevésbé alkalmas, mert a hét másodpercenkénti robbanás túlságosan nagy és kellemetlen zajhatást eredményez.
(Forrás: Magyar Nemzet 2010. július 7.)

Vincze László országgyűlési képviselő, a KPE-KPSZ elnökségi tagja szerint megoldást kell találni a jégkár előrejelző, valamint a jégkárt elhárító rendszer minél előbb kiépüljön Magyarországon. Sajnálatos módon az idei évben már közel 60 milliárd forintos kár keletkezett jég és viharkárok következtében. Saját megyénkben, Csongrádban több helyen, így Makón szinte teljesen elverte a város és környéki területeket. Július 2-án Csongrád város egyes határrészeit tette tönkre a jégverés. Nem csak a mezőgazdasági termelvények mentek tönkre hanem, lakóépületekben valamint gazdasági épületekben is károk keletkeztek.
A megoldás távlatosan a már más országokban alkalmazott és bevált jégelőrejelző és kárelhárító rendszer kiépítése lehet. Ennek költségét nem lehet csak a gazdákra hárítani, hanem hozzá kell járulni a biztosítóknak, az önkormányzatoknak valamint a magyar államnak is. Így a költségek megoszlanak a felek között hiszen a kár is valamilyen módon érinti őket