ajánlott oldalak
fórum
-több
 

Növényvédelmi előrejelzés: Felsült kukorica, hervadó napraforgó

Létrehozva: 2017. június 8., 13:18 | Utoljára frissítve: 2017. augusztus 18., 10:25
nyomtat küld

 

Továbbra is az aszály határozza meg a terméskilátásainkat. Igaz a múlt héten még némi csapadék is látszott a meteorológiai előrejelzésben, de sajnos az inkább viharok, szeles napok és helyenként pár milliméter nagyságú eső formájában valósult meg.
 
Az Agroinform.hu 2017. 33. heti előrejelzése. Így aztán továbbra is felsült kukorica-, hervadó napraforgó-állományokat látunk. Ez előre vetíti a korai betakarítás esélyét és az alacsonyabb termésmennyiséget is. Amint az szokásos, most is készül az időjárás augusztus 20-ra, hogy megzavarja az ünnepet. Előre tekintve szeles hétvégét látunk az előrejelzésben, vasárnap hirtelen visszaeső hőmérsékletet, s ezekhez társulva 2-4 mm csapadékot. Nos, ez utóbbi lehet, hogy megzavarja az ünnepet, de nem segít növényeinknek. A növényvédelmi helyzetben változás nem történt, sok újdonságról beszámolni nem lehet.

Itt az ideje a magágy készítésnek az őszi káposztarepce alá. Idén sem lesz könnyű jó minőségű talajmunkát végezni, időben és jó minőségben elvetni a repce magvakat. Mindeközben a repce kártevői szaporodnak, ott van a megfelelő táptalaj számukra, a tarlók árvakelése. Egyre több a földibolha ezeken a növényeken. Ha közelre kerül új vetés, akkor az is szenvedni fog a kártevőtől. Érdekes, hogy az aszály ellenére megjelent a levélfoltosság. A napraforgó már citromérésben van. A levélfoltosság nem terjedt az utóbbi időben, tüneteit továbbra is az alsó 4-6 levélen találhatjuk meg. Száron is megjelentek a tünetek szintén gyenge mértékben, helyenként az állomány 5-8 %-os fertőződésével. A tányér fertőződése egyelőre kismértékű, de észlelhetők a jellegzetes tünetek. A szárfoltosság megjelenése gyenge mértékű, ahol jelen van, ott szár-és levéltünet is látható. Az aszályos nyarakon gyakran felszaporodik a hamuszürke szárkorhadás, amely az idén is megjelent, most a nyár végén kisebb-nagyobb foltokban terjed, a növényállomány mintegy tíz százalékát érinti.

A kukorica már elérte a viaszérés állapotát. Az alsó levelek felszáradása kezd általánossá válni, már nem csak a gyengébb talajokon látható. A kukoricamoly rajzása csökkenő tendenciát mutat (4-6 db imágó/fénycsapda/3 nap). A kukoricabogár imágók rajzása továbbra is tömeges, de ennél a kártevőnél is megfigyelhető az enyhén csökkenő egyedszám. A monokultúrás területeken átlagosan 4-6 db bogár/növény található, a nem monokultúrás területeken átlagosan 2 db imágó/növény károsít. A gyapottok bagolylepke kisebb számban repül a nyugat Dunántúlon, míg az Alföldön nagyobb tömegben fogják a csapdák. E kártevő lassan áttelepül a zöldségfélékre, virágokra. A nagyvadak behúzódnak a kukorica- és napraforgótáblák belsejébe, egyre nagyobb az okozott kár (táplálkozási és taposási kár). A burgonya továbbra is neveli gumóit. A levélfoltosság fertőzöttsége nem nőtt lényegesen. A fitoftóra kismértékben terjedt, de az összeeső lombozatban már nem tud tetemes kárt okozni. Ugyanez érvényes a burgonyabogárra is, ahol nincs lombozat – vagy éppen csökkenőben van – ott a bogár sem tud már nagy kárt okozni. Védekezésnek már csak az öntözött táblákon, esetleg a tarlóburgonya termesztésnél (vető) van értelme.

A szójatáblákon a hüvelyképződés közeledik a végleges mérethez. Az atkák felszaporodása nem fokozódott tovább. Ott, ahol nem végeztek atkaölő szeres védekezést, az állományok jelentős mértékű sárgulását lehet tapasztalni. A peronoszpóra tünetek továbbra is szembetűnőek (érzékeny fajtán), de csak az alsó levélemeleteken. A még fennmaradt spórák fertőzéséhez rövid ideig kedvező volt az időjárás, de komoly asszimilációs felület csökkenést (lombvesztést) nem okoz a kórokozó. A lombfertőzés általában gyenge fokozatú. A barnafoltosság szintén legfeljebb gyenge mértékű fertőzéssel van jelen egy-két táblában. Gombaölő szeres beavatkozás nem indokolt. A paradicsomtáblákon a termésnövekedés-termésérés a jellemző. Az időjárás következtében újra szükséges védekezni a fitoftóra és az alternária ellen. A bagolylepke lárvák által károsított bogyók is gyakoriak, érdemes mihamarabb egy kontaktszerrel védekezni, amíg nem fúrták még be magukat teljesen, mert a felszívódó készítmények várakozási idejét és a termés szedését nehéz összehozni.

A csonthéjas gyümölcsök közül szedik az őszibarackot, a nektarint és a szilvát. 7-10 nappal korábban volt egy rövid esős periódus, akkor jelent meg a gyümölcsmonília. Néhány érőfélben levő gyümölcs megrothadt, de aztán, főleg a lombozat kiszáradása miatt, a fertőzés megállt. A szilvafák általában csúcstermést nevelnek, ami azzal jár, hogy a gyümölcsök – főleg így érés tájékán – összeérnek, kiváló felületet biztosítanak a monília fertőzéséhez. E gyümölcsfajnál érdemes – a várakozási idő figyelembe vételével – a gyümölcs mentése érdekében még védekezni. A levél likacsosodás lassan terjed. A betegség az asszimilációs felületet csökkenti, de a rügyek károsodását is okozza, ezért érdemes ellene kezeléssel védekezni, illetve a betakarítás utáni lombfertőtlenítést is elvégezni.(Forrás:
agroinform.hu)
 

A Polgári Kisgazdák is nagyon várják az augusztus 20-ka körül rendszerint megérkező esőt, majd a napfényes, gyümölcsérlelő szeptembert. (KPE)

 
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
 
 
Bejelentés
HírekKisgazdák a parlamentbenSzervezeti hírek, választókerületi hírekBelföld, KülföldKörnyezetvédelemMezőgazdaság, vidék
PublicisztikaFórumÖnök írták
FotókVideókDokumentumokHanganyagok
KPE ElnökségeMegyei elnökökOrszággyűlési képviselőinkPolgármestereinkÖnkormányzati képviselőinkKisgazda Történelem