ajánlott oldalak
fórum
-több
 

A kertészetekben nagy a termésveszteség

Létrehozva: 2017. május 17., 14:25
nyomtat küld

Fotó: Shutterstock

A fagyok és az utóbbi napok jégverései jelentősen csökkentették az idén várható zöldségtermés mennyiségét.
Nem úgy indult a szezon, ahogyan azt sokan szerették volna. Már az áprilisi fagyok után tudni lehetett, sok lesz a terméskiesés, de ha ez még nem lett volna elég, az elmúlt napokban még a jégverés is a gazdálkodók ellen fordult. Az már körvonalazódni látszik, hogy elég nagy veszteséggel kell számolniuk a termelőknek. A legkorábban érő gyümölcs, a szamóca esetében már most valószínűsíthető, egy közel 25 százalékos terméskiesés, ez az árakon is érződni fog. Szakértők szerint azonban mi még olcsón megúsztuk: Németország, Ausztria és Lengyelország gazdái sokkal nagyobb veszteséggel kell számolnak, de ez a magyar epertermesztőket biztosan nem vigasztalja. - Az eper árának emelkedése tehát borítékolható, de nem csak a károk miatt. - Az ágazat ugyanis kifejezetten kézimunkaigényes. A minimálbér emelkedése is felfelé nyomja az árakat, továbbá az öntözési jogszabályok módosítása sem kedvez a termény árának. Sőt, a terméskiesés miatt az uniós piacon hiány lesz eperből. - A szakértők szerint sokat segítene, ha a zöldség-gyümölcs ágazatban is 5 százalékra csökkenne az áfa. (Forrás: MTI/magro.hu)

Fotó: Huszadikszazad.hu

A Polgári Kisgazdák szorgalmazzák a több lábon álló agrár-kárenyhítést, és ezzel az elővigyázatosság elvének a gyakorlatban történő alkalmazását. Az általános éghajlatváltozással nő a termelői kockázat, mert nő az időjárási szélsőségességek gyakorisága. Természetesen a rendkívüli csapásoknál a segítség nem maradhat el, azaz mindenkit megillet egy szolidaritási alapon nyújtott állami kárenyhítés is, de második pillérként mindenképpen szükség van az kárenyhítési alapba befizetett önkéntes önrészekből felépülő kárenyhítési keretre, és a kereskedelmi biztosítók által kínált konstrukciókra is, mert ez a három pillér együtt képes megteremteni az igazi termelői biztonságot. - 2016-ban az agrárkár-enyhítési rendszerben kezelt elemi károk köre tágult: téli fagy, tavaszi fagy, őszi fagy, aszály, árvíz, belvíz, felhőszakadás, vihar és a jégeső okozta károk is kockázati tényezők.

Az agrárkár
-enyhítési rendszer kizárólag a termelők megalapozott kárait ellentételezi, ezért az agrárkár-enyhítési rendszerben a termelő akkor jogosult kárenyhítő támogatásra, ha az üzemi szinten elszenvedett mezőgazdasági kár következtében a hozamcsökkenés, vagy a kipusztult növényállomány meghaladta a 30%-ot, míg a hozamérték-csökkenés, azaz a károsodás miatti  bevétel kiesés meghaladja a 15%-ot az elmúlt 5 év termeléséből a legmagasabb és legalacsonyabb hozamot tartalmazó 2 év elhagyásával képzett három éves átlaghoz viszonyítva. - Az agrárkár-enyhítési rendszernek kötelezően tagja az a termelő, aki egységes kérelmet nyújt be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH), és az egységes kérelemben feltüntetett, használt termőföldterület nagysága meghaladja  az ültetvényeknél az 1 hektárt, a szántóföldizöldségtermelésnél az 5 hektárt, az egyéb szántóföldi művelési ágban a 10 hektárt. A fenti területméretnél kisebb földterületen gazdálkodó termelő önkéntesen, az egységes kérelemben megtett külön nyilatkozattal, 3 év folyamatos tagságot vállalva csatlakozhat az agrárkár-enyhítési rendszerhez.

Az agrárkár-enyhítési rendszerben tag mezőgazdasági termelő kárenyhítési hozzájárulást
fizet és kárenyhítő juttatásra szerezhet jogosultságot. A befizetett termelői kárenyhítési hozzájárulást az állam legalább ugyanakkora összeggel egészíti ki. A tárgyévi kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettség összegének megállapítására az egységes kérelemre vonatkozó „szankciós benyújtási időszak” utolsó napján, tehát az idei évben 2016. június 13. napján aktuális bejelentettterületadatok alapján kerül sor. Ezt követően nincs lehetőség a tárgyévi kárenyhítési hozzájárulás összegének módosítására, még az egységes kérelem módosítása, vagy részleges visszavonása esetén sem. - Az éves kárenyhítési hozzájárulás mértéke: ültetvényművelésre szolgáló terület esetén 3000 Ft/ha; szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló terület esetén 3000 Ft/ha; egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló terület esetén 1000 Ft/ha. A kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettségéről az MVH július 15-ig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt, aki a hozzájárulást szeptember 15-ig köteles maradéktalanul megfizetni.Továbbra is fontos, hogy ez a határidő nem a banki átutalási megbízás megadásának vagy az átutalásnak az időpontjára vonatkozik, hanem a megfizetett összeg MVH-hoz történő beérkezésére. Az átutalást ezért célszerű a határidőt megelőző munkanapon elindítani. A kárenyhítési hozzájárulásbefizetésének elmaradása vagy a határidőn túli befizetése a kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultság elveszítését eredményezi! Az adott kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági káresemények bejelentésére 15 napáll a mezőgazdasági termelő rendelkezésére, azonban fontos kiemelni, hogy ezen határidő elmulasztása esetén,  illetve a kárbejelentésre agrárkár-megállapító szerv által hozott pozitív döntés hiányában a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elutasításra kerül. A kárbejelentést az MVH által erre a célra rendelkezésre bocsátott elektronikus felületen lehet megtenni, amelyet a kárt szenvedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága bírálja el. A kárenyhítő juttatás iránti igényét a mezőgazdasági termelő tárgyév november 30-ignyújthatja be az MVH által erre a célra rendelkezésre bocsátott elektronikus felületen, amelyet szakmailag a területileg illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága, azaz az agrárkár-megállapító szerv bírál el.

Fontos, hogy az egyébként járó kárenyhítő juttatás teljes összegére azon termelő lesz jogosult, aki az üzemi szintű referencia hozamértéknek legalább felére és az adott növénykultúrára jellemző mezőgazdasági káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik. Ezt a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer II. pillére szerinti, díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesítheti a termelő. Ennek hiányában az uniós szabályok alapján az egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosult a termelő. A kifizetésről az MVH a tárgyévet követő év március 31-ig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt és teljesíti a kifizetéseket. A 2016. kárenyhítési évtől kezdődően a termelőnek nyilatkoznia kell az ültetvények termőképességéről. A termőképesség megadása a területre vonatkozó adatok megadásánál van lehetőség. Amennyiben az ültetvény nem minősül termő ültetvénynek, úgy ezt a termelő a választó lista „nem” opció beállításával tudja rögzíteni. A nem termőképes ültetvényeket a termő ültetvényektől elkülönítve, külön parcellában kell megadni. (KPE - szakértő)

 
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
 
 
Bejelentés
HírekKisgazdák a parlamentbenSzervezeti hírek, választókerületi hírekBelföld, KülföldKörnyezetvédelemMezőgazdaság, vidék
PublicisztikaFórumÖnök írták
FotókVideókDokumentumokHanganyagok
KPE ElnökségeMegyei elnökökOrszággyűlési képviselőinkPolgármestereinkÖnkormányzati képviselőinkKisgazda Történelem